Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

forrásban megjelenő Muravidéki Takarékpénztár Rt. (1911). A Muravidéki Takarékpénztár később a Délvasmegyei Takarékpénztárral együtt beolvadt a legnagyobb helyi pénzintézetbe, a Muraszombati Takarékpénztárba. Vas és Zala vármegyék egymást érintő határain elterülő, a Muraszombati és Alsólendvai járások legnagyobb részét képező Vendvidék közgazdasági életében a legutóbbi időben élénk fellendülés volt észlelhető. Vasvármegye egész délnyugati részét átszelő Körmend-Muraszombati vasút egy nagy és termékeny vidéket kapcsolt be a közgazdasági forgalomba, s eddig teljesen elzárt piacnak csinált forgalmi utat, aminek a természetszerű következménye a közgazdasági élet tényezőinek és erőinek intenzívebb tevékenysége lett, mely minden téren a modern haladás felé való törekvésben nyilvánul meg. Ezen jogosult és indokolt törekvések komoly és hathatós támogatására alulírottak Muraszombatban, mint a Vendvidék központjában egy, a közgazdasági élet szükségleteit minden irányban kielégítő pénzintézetet létesítünk, s eme elsősorban közérdekű vállalkozásunkhoz tisztelettel kérjük a nagyközönség becses támogatását és bizalmát. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi hitelviszonyok gyökeres rendezése, a gazda és a föld hitelének emelése, és mindenek felett az olcsó hitelnyújtás képezik vállalkozásunk fő célját. j Gornja Lendava (»Felsőlendvai Takarék! pénztár«) (1912) in Krifevska hranilnica ! d.d. (»Tótkeresztúri Takarékpénztár Rt.«) (1914). V tem drugem valu ustanavljanj je bila, ob sodelovanju uglednih osebnosti, i ustanovljena Prekmurska hranilnica d.d., ki j jo navaja naš vir. Prekmurska hranilnica se j je kasneje združila s Hranilnico južne Zelez] ne iupanije v največji območni denarni zaI vod - v Murskosoboško hranilnico. Vu szlovenszkoj krajini, stera lezsi na graniczi Vas i Zalavármegyőva, pa j zvékse sztráni pod szobocsko i lendaszko j birovijo szlisi, sze vu szlejdnyem vrejme| ni pri obcsinszkoga vértivanya zsitki veliko naprej-idejnye dá na pamet vzeti. Körmedinszka-szobocska zseleznicza, stera po Vasvármegyőva czejlom jügzáhodnom táli prej ide, je edno veliko i rodno krajino notri zakapcsila vu obrácsanye obcsinszkoga vértivanya, paje kednomi doszégamao szplój vkrajzaprejtomi pláczi k-czój hodécso pout odprla, Z-kój tou zhája, ka sze vu zsitki obcsinszkoga vérsztva vszakse delo i vszaksa moucs vrsenécs povéksáva i dale naprej i vise pridti nakanüje. Kan aj eto nakanejnye vu naprejidejnye na stero vszaksi cslovek jus i z?ok má, bole i zaisztino naprej pomoremo, mi odszpodi podpiszani v-Muraszombati, kak na szredini szlovenszke krajine, edno takso sparkaszo posztávlamo, stera vu zsitki obcsinszkoga vérsztva vsze potrejbcsine vö scsé za davoliti, pa k-tomi nakanejnyi, stero vnogo de lüdém na haszek, z-postenyom proszimo podpéranye i vüpazen. Namenijmo polszkoga vérsztva, mestriei trzstva porgo pobouksati, vértov porgoi gruntov czjeno podignoti i ober vszega falejso pousszodo dati. Tou je j našega nakanejnya visesnyi czii 249