Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
69. 1911. március 25. FELHÍVÁS A MURAVIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MEGALAPÍTÁSÁRA Az aláírók által közzétett kétnyelvű alapítási tervezet (részlet) Magyarországon még a 19. század második felében sem alakult ki az országosan egységes pénz- és tőkepiac, hanem elkülönült lokális hitelpiacok léteztek, ezért a vidék hitelellátásában és a gazdaság fejlesztésében a helyi pénzintézeteknek (takarékpénztáraknak, hitelszövetkezeteknek és bankoknak) az ország minden táján, így a Muravidéken is meghatározó szerep jutott. A vidéki pénzintézetek részvényeseinek sorában az arisztokraták mellett sok iparos, kereskedő, és középbirtokos paraszt is megtalálható volt. A Muraszombati járásban - a viszonylagos gazdasági elmaradottság ellenére - fejlett pénzintézeti hálózat alakult ki. A pénzügyi élet központja Muraszombat és Felsőlendva volt. E vidéken elsőként a Muraszombati Takarékpénztár Rt. alakult meg (1873), melyet a Délvasmegyei Takarékpénztár (1884) létrehozása követett. A pénzintézeti hálózat fejlődése a századfordulótól kezdve kapott nagyobb lendületet, összefüggésben a Muravidék gazdasági fejlődésével és a vasút megjelenésével. Ekkor létesült a Muraszombati Mezőgazdasági Bank Rt. (1899), a Muraszombati Járási Hitelszövetkezet (1899), a Felsőlendvai Hitelszövetkezet (1899), a Csendlaki Hitelszövetkezet (1911), a Felsőlendvai Takarékpénztár (1912) és a Tótkeresztúri Takarékpénztár Rt. (1914). Ebben a második alapítási hullámban, illusztris személyiségek közreműködésével jött létre az alábbi | 25. marec 1911 POZIV ZA USTANOVITEV PREKMURSKE HRANILNICE, i DELNIŠKE DRUŽBE I Dvojezični ustanovitveni osnutek, ki I so ga objavili podpisniki (odlomek) | Na Ogrskem niti v drugi polovici 19. sto| letja še ni bil vzpostavljen enotni državni de\ nami in kapitalski trg, ampak so delovali j ločeni lokalni kreditni trgi. Zato so pri tovrstni oskrbi podeželja in gospodarstva imele odločilno vlogo lokalne denarne ustanove (hranilnice, kreditne zadruge in banke) . Tako je bilo na območju celotne države, torej tudi v Prekmurju. Med delničarji podeželskih denarnih zavodov je bilo poleg aristokratov tudi veliko obrtnikov, trgovcev in srednje premožnih kmetov. V murskosoboškem okraju je bila - kljub precejšnji gospodarski nerazvitosti j vzpostavljena gosta mreža denarnih zavo\ dov. Center finančnega življenja sta bili J Murska Sobota in Gornja Lendava. V tej pokrajini so leta 1873 najprej ustanovili j Murskosoboško hranilnico d.d. (»MuraI szombati Takarékpénztár Rt.«), tej je leta 1884 sledila Hranilnica južne Železne župaI nije (»Délvasmegyei Takarékpénztár«). [ Razvoj mreže finančnih zavodov je dobil j večji zagon na prelomu stoletja, z gospodarji skim razvojem Prekmurja in s prihodom žej leznice. V tem obdobju je bila ustanovljena j Murskosoboška kmetijska banka d.d. (»Muj raszombati Mezőgazdasági Bank Rt.«) (J 899), Murskosoboška okrajna kreditna zadruga (»Muraszombati Járási Hitelszövetkezet«) (1899), Kreditna zadruga Gornja Lendava (»Felsőlendvai Hitelszövetkezet«) (1899), Kreditna zadruga Tišina (»CsendI laki Hitelszövetkezet«) (1911), Hranilnica 248
