Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

maradt, a lakosság száma viszont nőtt. A mezőgazdaságon kívüli ágazatokban nem volt munkalehetőség, így a szegényebb rétegek idénymunkát vállaltak, ami azonban sok esetben tartós kivándorláshoz vezetett. A goricskói, azaz dombvidéki falvakat az első világháború előtt hagyta el a legtöbb lakos (a lakosságnak több mint fele). Több mint 40 százalékuk az Egyesült Államokba vándorolt. Sokatmondó a kivándoroltak korösszetétele is, hiszen 62 százalékuk 20 év alatti volt. Tőke és szakképzettség nélkül vágtak neki a világnak, így Amerikában csak az alacsonyabb bérezési! munka jutott nekik. Parasztcsaládokból származtak, mégis 80 százalékuk az iparban dolgozott. Az amerikai kivándorláshoz jelentős pénzösszegre volt szükség mint a közök szlovén nyelvű levél is bizonyítja -, így nem a legszegényebbek indultak el a tengerentúlra. A cselédek és bérlők leszármazottjai legfeljebb Magyarország távolabbi területeire költözhettek, vagy Ausztriába, Franciaországba és Németországba vándorolhattak ki. Az amerikai kivándorlók kezdetben többnyire visszatértek, magukkal hozva a keresetüket, otthont rendeztek be maguknak, kifizették az örökösöket, földet vásároltak, esetleg szülőföldjüktől távol vettek új birtokot. razvoj je zaostajal, prebivalstvo pa je naraščalo. Možnosti za zaposlitev v neagrarnih dejavnostih ni bilo, zato so si revnejši sloji poiskali kruh s sezonskim delom, ki se je pogosto spremenilo v trajno izselitev. Iz goričkih vasi se jih je največ izselilo pred prvo svetovno vojno (več kot polovica). Samo v ZDA jih je odšlo 40,7%. Zelo zgovorna je tudi starost izseljenih. 62% jih je bilo mlajših od 20 let. Odhajali so brez kapitala in strokovne usposobljenosti, zato so se v Ameriki zaposlili le v nižjih kategorijah dela. Izhajali so iz kmečkih družin, toda 80% jih je dobilo delo v industriji. Poudariti pa je potrebno tudi to, da je bil za izselitev v Ameriko potreben kapital, zato po tej poti niso odhajali socialno najnižji sloji prebivalstva. O tem priča tudi spodnje pismo v slovenščini. Potomci bajtarjev in najemnikov so se morali zadovoljiti z delom in izselitvijo v Avstrijo, Francijo, Madžarsko, Nemčijo. Izseljevanje v Ameriko pa ni imelo takoj značaj trajnih migracij. Velik del se je sprva Z zaslužkom vrnil, si uredil dom, izplačal dediče, dokupil zemljo ali novo kmetijo izven Prekmurja. ^w Rotterdam, 1904. március 8. Szeretett szüleim és kedves jó barátaim! [...] a vonaton fejenként 21 forint 74 krajcárt fizettem, vagyis eddig 43 forint 48 krajcárt, aztán addig a városig, ahova el szeretnénk jutni, ahol már vár egy pajtásom, 172 forint és 50 krajcárt fizettem kettőnkért. Maradt így 60 forint [...]. [...] ezt csak azért írom vagy mondom, ha valaki a mi falunkból Amerikába indul, csak Rotterdamon keresztül menjen [...]. Azt meg úgyis tudjátok, bármerre megy, sok Rotterdam, 8. március 1904 Lübléni roditelji i vszij moje drügi dobri priátelje .. .po zseleznicné na szakso glavou 2

1 f 74 kr. jászán plácso zá obádvá. do eti mou 43 f 48 kr. eti pá prek do tisztoga mészta kama mijszlémo iti gd ' e nász zsé eden moj pájdsás csáka. tü szán pá plácso 172 f pá 50 kr. Za obá. Tak námáje osztalo 60 f... tou mo van tüj znau pijszáte ali praveti cse de stoj znaseg krája sou v ameriko ka naj indre nápotüje szamo nád Roterdam ... tou pá tak morete znaté ka gdé tá koli ide ka dosztá 208