Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
hullám 1907-ben tetőzött, s az egyik leginkább érintett járás az alsólendvai volt. Az Esterházy-féle hitbizományi birtokok kiterjedtsége miatt a környékbeli kisparaszti birtokok nehezen gyarapodhattak, a községek szűkös határok közé szorultak. A kivándorlók részben Amerika, részben a közelebbi Horvát-Szlavonország felé vették útjukat. Az előbbiek közül többen visszatértek, és az Újvilágban szerzett pénzt itthon fektették be, földet, szoló't vásároltak. Másokat soha többé nem láttak hozzátartozóik; ők örökre elvesztek az anyaország számára, éppúgy, mint a horvát-szlovén területeken a jobb megélhetés reményében családostul végleg letelepedett magyarok. Bizonyára ismeretes a gazdaközönség eló'tt az a mozgalom, mely az ország központjából indulván ki, a kivándorlás ügyét, állását, okait és arányát kívánta megismerni az egész ország különböző' vidékén, és egyúttal módot akart találni az ország egyes részeiből évró'l évre szaporodó kivándorlás korlátozására nézve abban is, hogy az ezt előidéző okok megszüntetésére országos mozgalmat indít. [...] Nem oly fenyegető' a kivándorlás vármegyénk területéről, csak bizonyos vidékekről költözködtek el a kisbirtokosok a közeli Horvát-Szlavóniába kivételesen továbbra is, leginkább azon okból, hogy sorsukon könnyítsenek. [...] Hogy miért nem hagyott el ez idáig bennünket több kisgazda és kisiparos, azt még jobbára azon ragaszkodásnak köszönhetjük, mely népünket a hanthoz, vagy ősi hajlékhoz fűzi, és azon oknak, hogy a lelketlen csábítók népünk lelkületét még nem változtatták meg. Pedig ha mérlegeljük a birtokviszonyokat és a kisemberek megélhetési feltételeit, elég okot találnánk a kivándorlásra. A legvanja je dosegel svoj vrh leta 1907 in eden izmed najbolj prizadetih okrajev je bil dolnjelendavski. Zaradi obsega Esterházyjevih j posestev, izročenih v varstvo (fidejkomis) , so j se posestva okoliških malih kmetov le težko razvijala, vasi so bile stisnjene na malih površinah. Ljudje so se izseljevali v glavnem v Ameriko in v bližnjo Slavonijo na Hrvaškem. Nekateri so se vrnili in v tujini prisluŽeni denar vložili v domačem kraju, kupili j so si zemljo in vinograde. Nekaterih pa soj rodniki nikoli več niso videli; za matično državo so bili izgubljeni za vedno, prav tako kakor tisti Madžari, ki so se v upanju na boljšo eksistenco s svojimi družinami naselili j na hrvaška in slavonska območja. j Zagotovo je vsem poznano gibanje, ki se I je začelo v središču države, in je v različnih pokrajinah države hotelo spoznati j vprašanje, stanje, razloge in razmerja i izseljevanja, in obenem poiskati način za S omejitev izseljevanja, ki se je v nekaterih predelih države povečevalo iz leta v leto; in sicer tudi tako, da bi za odpravo povzročiteljev začeli gibanje po vsej državi. [...] Izseljevanje iz naše županije ni tako grozno, le z določenih predelov so se mali posestniki odselili v bližnjo Hrvaško-Slavonijo, izjemoma tudi naprej, predvsem iz razloga, da bi si olajšali i življenje. [...] Da nas ni zapustilo še I več malih kmetov in obrtnikov gre veči| noma zahvala navezanosti našega prebivalstva na domačo grudo, na starodavni dom in pa zato, ker brezdušni zaI peljivci še niso mogli spremeniti narave naših ljudi. Vendar, če bi pretehtali premoženjske razmere in življenjske pogoje malega človeka, bi lahko našli dovolj j razlogov za izseljevanje. Po podatkih \ zadnjega večjega pregleda kmetijske statistike imamo namreč v naši županiji j naslednje pritlikave kmetije: 187
