Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
utolsó nagyobb mezőgazdasági statisztikai felvétel adatai szerint van ugyanis vármegyénkben törpegazdaság: 1 holdon alul szántóföld nélkül 9158 1 holdon alul szántófölddel 9831 1 -5 holdig szántófölddel 31296 Törpegazdaság 50285 Van továbbá kisgazdaság: 5-10 holdig 14202 10-20 holdig 7776 20-50 holdig 2357 50-100 holdig 312 gazdaság Középgazdaság: 100-200 holdig 123 200-500 holdig 97 500-1000 holdig 62 gazdaság Nagybirtok ezerén felül van 95. [...] Ilyen egészségtelen birtoklási viszonyok mellett nem is volna csoda, ha j számosabb törpebirtokos - látva azon körülményt, hogy terjeszkedése, a birtok- j szerzés lehetősége vármegyénkben szerfelett meg van nehezítve - olyan országrészeket keresne fel, hol ez neki meg volna könnyítve. És ha a dolog mélyére akarunk hatolni, valóban nem utolsó ok, hogy a sűrűebb lakosság mellett megdrágult talaj értékkel szemben a törpebirtokos nem képes terjeszkedni, pár j hold földjét, házát eladván, ezen értékért még csak pár évvel ezelőtt Szlavó- j niában, Horvátországban 3-4 akkora bír- j tokot vett, amely képes is volt őt családjával együtt fenntartani. (Most már | e tekintetben ott is változtak a viszo- ! nyok.) Mert a megélhetőség a mezőgazdaságnál is csak egy bizonyos terűlétnél kezdődik, melyhez hozzájárul természetesen a gazda szorgalma, szakértelme, tőkéje és takarékos életmódja [...]. pod 1 oralom brez njive 9158 pod l oralom Z njivo 9831 med 1 -5 orali z njivo 31296 Pritlikava kmetija 50285 So pa tudi mali kmetije: med 5-10 orali 14202 med 10-20 orali 7776 med 20-50 orali 2357 med 50-1 00 orali 312 Srednje kmetije: med 100-200 oralov 123 med 200-500 oralov 97 med 500-1000 oralov 62 Veleposestev nad tisoč je 95. f ...] Ob takšnih nezdravih lastniških razmerjih ne bi bilo čudno, če bi si mnogi kmetje s pritlikavih kmetij - ob spoznanju, da sta njihov razvoj in možnost pridobitve posesti v županiji nadvse oteženi - poiskali takšne dele države, kjer bi jim bilo življenje lažje. In če želimo priti v globino stvari, potem ni zanemarljiv razlog, da se kmet s pritlikavo kmetijo - zaradi visoke cene zemlje kot posledice goste naseljenosti - ni sposoben razvijati, in če bi prodal nekaj oralov zemlje in hišo, bi za ta denar še pred nekaj leti lahko v Slavoniji ali na Hrvaškem kupil 3 do 4-krat tako veliko posestvo, s katerim bi zagotovil preživetje sebi in svoji družini. (Zdaj se razmere glede tega tudi tam spreminjajo.) Kajti Življenje se tudi na področju kmetijstva začne šele pri določeni velikosti kmetije, k čemur seveda spadajo še marljivost, strokovno znanje, kapital in varčnost gospodarja. [...]. 188
