Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

53. 1901. július 21. - augusztus 4. KIVÁNDORLÁS A LENDVA-VIDÉKRŐL A kivándorlás okait elemző újságcikk (részletek) A feudális kiváltságok eltörlésével és a jobbágyfelszabadítás végrehajtásával 18481849 után megteremtődtek a mezőgazdaság kapitalista átalakításának feltételei, létrejött a szabad, polgári földtulajdon. Ez azonban önmagában nem biztosította azt, hogy az új gazdasági-társadalmi lehetőségekkel az úrbéri kötöttségektől megszabaduló parasztság minden rétege egyformán élhetessen. A földbirtokkérdés jobbágyfelszabadítás utáni rendezése ugyanis rendkívül szélsőséges birtokmegoszlást eredményezett, amelynek egyik végletét a kevés számú, óriási kiterjedésű nagybirtok, másik végletét a csekély földterülettel rendelkező kisparasztság és a birtoktalanok nagy tömege jelentette. A népesség gyarapodásával a birtokok még tovább aprózódtak, és a 19-20. század fordulójára nagymértékben megnőtt a teljesen bizonytalan egzisztenciájú, földnélküli nincstelenek és azon kisbirtokosok száma, akiknek létfenntartását a tulajdonukban lévő földmennyiség már nem garantálta. Az itthoni alacsony mezőgazdasági munkabérek, a mezőgazdasági munkák szezonális volta, az állandó létbizonytalanság sokakat késztetett az agrártársadalom ezen rétegeiből arra, hogy boldogulásukat idegen országokban keressék. Zala megyében az okok hasonlóaknak mondhatók. Az aránytalan birtokmegoszlás, a birtokelaprózódás, az eladósodás, a rá nehezedő közterhek, a kiegészítő kereseti lehetőségek korlátozottsága a zalai szegényparasztságot éppen úgy sújtotta, mint hazai sorstársait. Az itteni kivándorlási | 21. julij -4- avgust 1901 j IZSELJEVANJE j IZ LENDAVSKEGA OBMOČJA i Časopisni članek, ki analizira razloge j izseljevanja (odlomki) j Z ukinitvijo fevdalnih privilegijev in odpravo j tlačanstva po letu 1848-1849 so bili dani j pogoji za kapitalistično preoblikovanje kmej tijstva; nastala je svobodna lastnina zem| Ijišč. To pa še ni bilo zagotovilo, da bi vsi sloji kmečkega prebivalstva, ki so se osvobodili izpod tlačanskih vezi enako uživali nove I gospodarske in družbene možnosti. Posledi\ ca urejanja vprašanj zemljiških posesti po odpravi tlačanstva je pri porazdeljevanju poj sesti šla v skrajnosti. Eno skrajnost so pred| stavljala maloštevilna in zelo velika velepo| sestva, drugo pa velika množica malih kmej tov z majhnimi kmetijskimi zemljišči ter ljudje brez posesti. S povečevanjem števila prebivalcev so se posestva drobila še naprej. Na prelomu 19. in 20. stoletja se je močno povečalo število ljudi z močno negotovo eksistenco, število revežev brez zemlje in tistih malih posestnikov, ki jim velikost njihovega Zemljišča ni več zagotavljala obstoja. Nizke mezde v kmetijstvu, sezonski značaj kmetijskih del, stalna eksistenčna negotovost, je mnoge iz sloja agrarne družbe prisilila v iskanje boljšega življenje v tujini. V Žalski županiji so bili razlogi podobni. Nesorazmerna porazdelitev posestev, njihova razdrobljenost, zadolževanje, bremena in pomanjkanje možnosti za dodatni zaslužek, je revne kmete iz županije Zala enako močno prizadela, kakor njihove sotrpine drugod po državi. Val tukajšnjega izselje186