Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Ezzel összefüggésben került középpontba a nemzetiségek asszimilációjának kérdése. A gazdasági-társadalmi tényezők folytán beinduló spontán asszimilációt a fenti ideológia jegyében kormányzati eszközökkel is segítették. A kiépített kulturális intézményhálózat mellett a névmagyarosítások ösztönzése és támogatása szintén ezt a célt szolgálta. A névmagyarosítási mozgalom 1881-től öltött igazán jelentős méreteket, s az 1890-es évek közepétől az állami és önkormányzati politikában is egyre több képviselője akadt. A néwáltoztatók többsége azonban nem csupán a közvetlen nyomásnak engedve magyarosított, hanem azért is, mert azt önmeghatározása tekintetében fontosnak tartotta, s ezzel mintegy lezárta azt a sokszor több generáción át tartó folyamatot, amelynek során az adott család életstratégiájának fontos elemét alkotta az asszimilációs készség. Hazánkban az utóbbi években egy igen szép és nemes törekvést karoltak fel egyesületek, társulatok és egyesek: a névmagyarosítást. Áthatva a nemes és hazafias céltól, idegen hangzású neveiket sokan megmagyarosították. Vidékünkön a követésre méltó hazafias törekvés élén mint leghivatottabb tényező a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület áll, mely mint ilyen a közművelődés és magyarosítás terén igen számottevő, hasznos tevékenységet fejtett ki már ezideig is. És hogy a magyarosodó vendek magyar hazafias érzelme már nevükről is felismerhető legyen, a névmagyarosítást is céljául tűzte ki. Igen szép és nemes munkálkodás ez. Méltó, hogy minél számosabban csatlakozzanak e hazafias mozgalomhoz, annál is inkább, mert egyesületünk is csak akkor fejthet ki hasznos Tako je v ospredje stopilo vprašanje j asimilacije narodnosti Spontano asimilacijo, ki se je začela z gospodarskimi in družbenimi dejavniki, je v znamenju navedene ideologije pospešila tudi vlada s svojimi instrumenti. Poleg vzpostavljene mreže kulturnih ustanov je bilo temu namenjeno tudi spodbujanje in podpiranje madžarizacije imen. I Gibanje za madžarizacijo imen se je v največjem obsegu začelo leta 1881, od sredine leta 1 890 pa je imelo čedalje več predstavnikov tudi v državni in lokalni politiki. Večina tistih, ki so svoja imena pomadžarili, tega niso storili zgolj zato, da bi popustili neposrednim pritiskom, ampak tudi zato, ker so menili, da je z vidika samoopredelitve pomembno zaključiti proces, ki je pogosto trajal več generacij, saj je pripravljenost na asimilacijo predstavljala pomemben element v Življenjski strategiji določene družine. jih 3 " V naši domovini so v preteklih letih j naša društva, združenja in posamezniki j podprli res lepo in plemenito prizadeva| nje: madžarizacijo imen. Prežeti s plej menitimi in rodoljubnimi cilji so mnogi j svoja tuje zveneča imena pomadžarili. V naši pokrajini je na čelu patriotsj kih prizadevanj - ki si zaslužijo, da bi jim S sledili - kot najbolj poklican dejavnik Madžarsko prosvetno društvo Slovenske i krajine (Vendvidéki Magyar Közművelőj dési Egyesület), ki je kot takšno tudi že doslej opravilo zelo pomembno in koristI no delo na področju kulture in madžarizacije. In da bi bih madžarsko rodoljubno čustvo pomadžarjenih Slovencev prepoznavno tudi po njihovem imenu, si je društvo zastavüo za cilj: madžarizacijo imen. To je lepo in plemenito delo! Dostojno, da se v čim večjem Številu priključimo temu rodoljubnemu gibanju, toliko bolj, ker naše društvo opravlja koristno delo le tedaj, če ga bomo v interesu naše 174
