Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
33. 1887. február 7. A HELYSÉGNEVEK MAGYAROSÍTÁSA A MURASZOMBATI JÁRÁSBAN Vas Vármegye Közigazgatási Bizottságának határozata (részlet) A helységnevek egységesítését, hivatalossá tételét, a használatbeli bizonytalanságok kiküszöbölését mindenütt a modernizáció szükségletei kényszerítették ki. A 19. század közepétől a posta, a vasút, a sajtó és mindenekelőtt a centralizált és egységes közigazgatás tájékozódási követelményeinek a régi, természetesnek tekinthető községnév rendszer már nem mindenben felelt meg. A modern, hivatalos helységnévrendszer kialakítása a soknemzetiségű dualizmuskori Magyarországon viszont számos jellegzetességet mutat. Az első hivatalos magyarországi helységnévtár megjelenése (1873) után egyre gyakoribb eset, hogy a belügyminisztérium rendeleteiben községnevek megváltoztatásának engedélyezése szerepel. Feltehetően a közelgő millenniumra való felkészülés buzgalma okozta, hogy az 1880-as évek végétől valóságos névváltoztatási mozgalom indul el az országban. Az általában a megyehatóságok részéről kezdeményezett hatósági beavatkozások jórészt az ország nem magyar nyelvű peremterületein jelentkeztek. A korábbi korszakok névváltoztatási gyakorlatában is jelenlévő magyarosítási törekvés, azaz az idegen hangzású helynevek egységes magyar alakra hozása azelőtt nem volt több mint egy-egy régebbi magyar változat vagy az egyidejűleg használt magyar változat előnyben részesítése az idegennel szemben, a hivatalos fórumok részéről. A nyolcvanas évek végétől viszont már új módozatok ismerhetők fel: a nevekben idegen hangzás ; 7. februar 1887 POMADŽARJENJE KRAJEVNIH ! IMEN V MURSKOSOBOŠKEM j OKRAJU i Sklep Odbora za upravo Železne županije (odlomek) \ Poenotenje krajevnih imen, njihova razglasi\ tev za uradna imena in odprava nejasnosti j pri njihovi uporabi, je bila zahteva modemiI zacije. Stari sistem, ki se je prej zdel nara| ven, od sredine 19. stoletja ni več v celoti j ustrezal orientacijskim potrebam poŠte, železnice, tiska in predvsem centralizirane, i enotne uprave. Oblikovanje sodobnega, uradnega sistema krajevnih imen v večnacionalni Ogrski, v obdobju dualizma, ima številne značilnosti. Po izidu prvega uradnega seznama krajevnih imen na Ogrskem (1873) so bili čedalje pogostejši primeri, ko so z odredbami notranjega ministrstva odobrili spremembe krajevnih imen. Razlog za preimenovanja je bila po vsej verjetnosti prevelika gorečnost na pragu priprav na proslavljanje tisočletnice države, saj se je od konca 1880-ih let odvijalo pravo gibanje za spremembo krajevnih imen. Pobude za te ukrepe, ki so v glavnem prihajale od županijskih organov, so izvirale iz obrobnih območij, kjer pogovorni jezik ni bil madžarski. V prejšnjih obdobjih je bilo malo prizadevanj j za to, da naj bi uradni forumi spremenili j kakšno tuje zveneče krajevno ime v enotno \ madžarsko obliko. To se je dogajalo zgolj v primerih, ko so v primerjavi s tujo obliko dali prednost starejši madžarski različici, ki je bila prav tako v rabi. Od konca osemdesetih let pa ugotavljamo nove usmeritve: preoblikovanje tuje zvenečih krajevnih imen v madžarska, zapis vzporednega madžarskega imena na podlagi etimologije tujega krajevnega imena, nadomestitev tujega krajevnega imena z imenom iz madžarske ljudske 117
