Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

magyarossá alakítása, az idegen helynév etimológiája alapján párhuzamos magyar név létrehozása, az idegen helynév magyar népetimológiás helyettesítése, végül az idegen helynévtől független, magának a településnek valamely jellemzőnek vélt vonásából levezetett magyar helynév. A hatósági beavatkozás eddig nem ismert módon, a tömeges névváltoztatás formájában zajlott le. A Vas megyei 90 „idegen hangzású" (szlovén) községnevet újra cserélő 60.981/1887. sz. belügyminiszteri rendelet nem állt példa nélkül az országban: 1885-ben Zólyom vármegye 111 szlovák község nevét magyarosította. Zala megyében a Vas megyei rendelettel közel egy időben, némileg szerényebb mértékben a Muraköz szláv helyneveivel ismétlődött meg ugyanez. A muraszombati járás kilencven községének képviselő testülete, az iránti határozatát, hogy idegen hangzású helyneve helyett általa meghatározott magyar hangzású helynevet vehessen fel s használhasson, jóváhagyás végett beterjeszti, egyúttal ezen községek megbízottjai folyamodnak aziránt, hogy az új pecsétnyomók és községi táblák átalakítására szükséglendő költségek a községek szűk anyagi körülményei miatt valamely alapból fedeztessenek. A muraszombati járás községeinek hazafias érzelmek által vezérelt eljárása teljes mértékben helyeseltetvén, a vármegye közönsége jóváhagyólag hozzájárul ahhoz, hogy a községek közül: Csernelócz - Kis-Szombat Frankócz - Ferenczfalva Gradistya - Várhely Kupsincz - Halmos Lukasócz - Lukácsfa Mladetincz - Málnás Mura-Csernecz - Mura-Csermely Nemsócz - Nemesd etimologije, oblikovanje madžarskega krajevnega imena neodvisno od tujega, ki je izpeljano iz kakšne domnevne značilnosti naselja. Uradni poseg na način, ki doslej ni bil v navadi, je povzročil množično spreminjanje krajevnih imen. Odredba št. 60.981/1887 notranjega ministrstva, zaradi katere se je v Železni županiji zamenjalo 90 »tuje zvenečih« (slovenskih) krajevnih imen z novimi, ni bil edini primer v državi. Leta 1885 je bilo v županiji Zólyom (danes Zvolen, Slovaška) pomadžarjenih 11

1 slovaških krajevnih imen. V županiji Zala - skoraj hkrati z odredbo za Železno županijo - se je to zgodilo v nekoliko manjšem obsegu s slovanskimi krajevnimi imeni v Medžimurju. Skupščine devetdesetih občin murskosoboškega okraja so predložile svoje sklepe v odobritev, da bi namesto tuje zvenečih krajevnih imen prevzeli in uporabljali madžarsko zveneča krajevna imena, hkrati pa zastopniki teh krajev prosijo, da bi stroške, ki so potrebni za pečatnike in izdelavo krajevnih tabel, zaradi skromnih materialnih možnosti krajev, pokrili iz kakšnega sklada. Postopki, ki so ga vodila rodoljubna čustva občin murskosoboškega okraja, se v celoti odobravajo, skupščina županije se z njimi strinja in potrjuje, da imenovani kraji 118