Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

9. 1323. november 26. LENDVAI MIKLÓS VISSZAKAPJA LENDVA VÁRÁT ÉS TARTOZÉKAIT Részlet Károly Róbert okleveléből Az Árpádok kihalása után a királyi hatalom meggyengülése és a belháborúk miatt a Dunántúl nyugati része a kiskirályként viselkedő Kőszegi család uralma alá került, amelynek tagjai a megye összes jelentős várát elfoglalták. A királyi hatalom visszaállítását az Anjou-dinasztiából származó I. Károly király (1308-1342) végezte el; ez országszerte - így Zalában is - a birtokviszonyok és a megyén belüli hatalmi viszonyok átrendeződésével járt. A Hahót-Buzád nemzetség Hahótról származó ága, az alsólendvaiak a kiskirályok elleni harcban Károly Róbert mellé álltak, ezért nemcsak visszakapták nyugat-zalai birtokaikat, hanem gyarapítani is tudták azokat. Alsólendvát Hahót nembéli Istvántól foglalta el Kőszegi Miklós. István fia, Miklós 1319-ben Károly király szolgálatába állt, és ezért 1323-ban visszakapta Lendva várát, ahogyan erről az alábbi oklevél tanúskodik. Ezután 20 évig viselte Zalában a főispáni tisztet, és emellett országos méltóságokat is betöltött. 1343-ban kapta meg Lenti várát is, így utódai a két összefüggő uradalom birtokában az ország egyik legjelentősebb főúri famíliájává váltak. Az alábbi - több részből álló - oklevelet Károly Róbert a fehérvári káptalanhoz intézte, amely a király utasításának megfelelően bebizonyította, hogy a felsorolt birtokok valóban Hahót fiainak birtokában voltak. Erről újabb oklevelet állítottak ki, amelyet azután elküldtek a királyhoz. A kor szokása szerint foglalta bele a fehérvári káptalan a jelentőlevélbe a királyi parancslevél szövegét is. 26. november 1323 \ MIKLÓS LENDVAI DOBI VRNJEN LENDAVSKI GRAD IN KAR SPADA j ZRAVEN Odlomek iz listine Roberta Karla Po izumrtju dinastije Árpádov (Arpadovičev) je zaradi oslabitve kraljeve oblasti in notranjih vojn prešel zahodni del Prekdonavja pod oblast družine Kőszegi, ki se je obnašala kot oligarh, in katere člani so zasedli vse pomembnejše gradove v županiji. Ponovno vzpostavitev kraljeve oblasti je izvedel kralj Karel L (1308-1342), ki je izviral iz dinastije Anžujcev; posledica tega je bila preureditev premoženjskih in - znot\ raj županije - oblastnih razmerij po vsej drfaj vi, torej tudi v Žalski županiji. Dolnjelendavčaj ni, ki so v okviru dinastije Hahót-Buzád izvi\ rali iz veje Hahótov, so se v boju zoper oligarhe postavili na stran Roberta Karla, zato so ne le I dobili nazaj svoja posestva v zahodnem delu zal\ ske pokrajine, ampak so jih smeli tudi razvijati. Miklós Kőszegi je zavzel Dolnjo Lendavo \ od Istvána, ki je izviral iz rodovine Hahótov. Istvánov sin Miklós je leta 1319 stopil v službo kralja Karla, zato je leta 1323 doM nazaj lendavski grad, kar dokazuje tudi navedena listina. Nato je bil 20 let v funkciji velikega župana županije Zala, poleg tega pa je opravljal še državniška dostojanstva. Leta i 343 je dobil tudi grad Lenti, tako so njegovi potomci, z lastništvom dveh povezanih gospostev, postali ena najpomembnejših veleposestniških družin v državi. Navedeno listino - sestavljeno iz več delov - je Robert Karel naslovil na fehér várskega kapitlja, ki je v skladu s kraljevimi I navodili dokazal, da so bila našteta posestva j resnično v posesti Hahótovih sinov. O tem j 50 izstavili novo listino in jö predložili kralju. j V skladu z običaji tistega obdobja je fehér\ várski kapitelj navedel v sporočilnem pismu j tudi besedilo kraljevega ukaza. 49