Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

tása szerint letenyei választókerülethez rendeltetvén, a megmaradt 54 választó helységbéliek 1780, az eltávozottak pedig 1426 - pördeföldi 10 választónak számításhani nem vételével - szavazatot tévén, a megküldött választási összeírások ezennel ide vissza záratnak. Forrás: ZML Zala vármegye Központi Választmányának iratai. Választási jegyzőkönyv, 1848. Irodalom: Molnár András: Képviselőválasztás Alsólendván 1848-ban. In: Göncz, 1994. 8085. p.; Az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp, 2002. 374-375., 1008-1009. p. Virt ZML Zala vármegye Központi Választmányának iratai. Választási jegyzőkönyv, 1848. j Literatura: Molnár András: Képviselőválasztás \ Alsólendván 1848-ban. In: Göncz, 1994. 8085. p.\ Az 1848-1849. évi népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 374-375., 1008-1009. p. 130. 1848. szeptember 11. II. september 1848 A ZALAI NEMZETŐRÖK ALSÓLENDVA VÉDELMÉBEN FELGYÚJTJÁK A MURA FOLYÓ HÍDJÁT Dervarics Kálmán nemzetőr főhadnagy visszaemlékezésének részlete 1848 szeptemberében Zala megye hadszíntérré változott, és a hadmozdulatok a Lendva-vidéket is érintették. Miután az osztrák uralkodóház időközben leverte a Habsburg Birodalom többi forradalmi és alkotmányos mozgalmát, Magyarországtól is vissza akarták szerezni a tavasszal forradalmi körülmények között kikényszerített, ám törvényes engedményeket. A bécsi udvar azonban még nyíltan nem vallott színt, hanem a horvát bánná kinevezett Josip Jellačič császári altábornagyot, Zsófia főhercegnő bizalmasát, illetve az általa vezetett horvát fegyveres erőket próbálta eszközül használni Magyarország alkotmányos önállóságának megdöntésére. Bécs a horvát-magyar nemzetiségi ellentéteket is igyekezett kiPRIPADNIKI ŽALSKE NARODNE STRAŽE ZARADI ZAŠČITE DOLNJE LENDAVE ZAŽGEJO MOST NA REKI MURI Odlomek iz spominov nadporočnika narodne straže Kálmána Dervaricsa Septembra leta 1848 se je Žalska županija spremenila v pravo bojišče in vojaški premiki so se dotaknili tudi območja Lendave. Potem, ko je avstrijska vladarska hiša zatrla revolucionarna in ustavna gibanja na tleh Habsburške monarhije, je tudi od Ogrske Želela pridobiti vračilo ugodnosti, ki so bile izsiljene po zakoniti poti spomladi v revolucionarnih razmerah. Dunajski dvor pa se ni Želel javno izpostavljati, ampak si je za strmoglavljenje ustavne samostojnosti Ogrske prizadeval pridobiti na svojo stran zaupnika nadvojvodinje Sofije, cesarskega generalpodpolkovnika Josipa Jelačiča, ki je bil imenovan za hrvaškega bana, oziroma hrvaške oborožene sile, katerih poveljnik je bil. Dunaj si je prizadeval izkoristiti tudi 351