Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
használni; a. császári udvar ekkor már évek óta elnézte, sőt szította a horvátországi „illír" mozgalom magyarellenes megmozdulásait. A horvát nacionalisták területi igényeket is megfogalmaztak Magyarországgal szemben; egyik céljuk a Zala megyei Muraköz Horvátországhoz való csatolása volt. A horvát bánt tehát részben a császári uralkodóház iránti hűsége, részben saját nacionalizmusa vezette, amikor 1848. szeptember 11-én határó'r ezredei és népfelkelői élén, császári zászlók alatt, mintegy 35.000 főnyi sereggel két hadoszlopban, Varasdnál és Légrádnál - Zala megye területén - betört Magyarországra, hogy elfoglalja a fővárost, és szétkergesse a magyar kormányt és a parlamentet. A Magyarországon állomásozó császári alakulatok egy része a bán oldalára állt, a kormányhű magyar fegyveres erők kénytelenek voltak a sokszoros túlerő elől visszavonulni, és Zala megyét harc nélkül feladni. Később azonban az újonnan szervezett magyar honvédsereg harcba szállt a horvátokkal: szeptember 29-én a Velencei-tó mellett lezajlott pákozdi ütközetben megállították, és visszavonulásra kényszerítették Jellačič hadait, így a bán nem érhette el célját. Szeptember 11 -én reggel 6 órakor gyakorlatra mentünk ki az egész századdal, 509 de alig, hogy egy-két fordulatot tettünk, egy futár érkezett, azt a parancsot hozván, hogy a mi századunk teljesen felszerelve azonnal a Mura hídjához masírozzon, mert Jellačič 20.000 rendes haddal és 15.000 felkelő népséggel három irányban Magyarországba betört. Mi tehát mindenestől a Mura parti táborba szálltunk, s ott vártuk az ellenséget. A lövői járás nemzetőrségének egyik századáról van szó. j hrvaško-madžarska nacionalna nesoglasja; I cesarski dvor si je leta in leta zatiskal oči \ pred njimi in celo netil protimadžarske us\ meritve hrvaškega »ilirskega« gibanja. i Hrvaški nacionalisti so imeli tudi teritorial\ ne zahteve do Madžarske; eden njihovih ciljev je bila priključitev Medfimurja - ki je spadalo k Žalski županiji - Hrvaški. Hrvaškega bana je po eni strani vodila zvestoba do cesarske vladarske hiše, po drugi strani \ pa njegov lastni nacionalizem, ko je 11. sep\ tembra 1848 pod cesarsko zastavo, z okoli \ 35.000 glavo vojsko, proti polku narodne straže in upornikom iz vrst ljudstva, iz dveh smeri vdrl na Madžarsko na območju Žalske županije - pri Varaždinu in Legradu -, da bi zasedel glavno mesto, razgnal ogrsko vlado in skupščino. Del cesarskih formacij, j ki so bile stacionirane na Ogrskem, se je postavilo na stran bana. Vladi zveste ogrske oborožene sile so se bile prisiljene umakniti pred večkratno premočjo in brez boja odstopiti Žalsko županijo. Kasneje se je na novo \ organizirana ogrska vojska spopadla s J Hrvati: 29. septembra so v bitki v blizu Pá| kozda ob jezeru Velence ustavili jelačičeve | enote in jih prisilili na umik. Tako hrvaški j ban ni mogel uresničiti svojega cilja. | 11. septembra ob 6. uri zjutraj smo šli s j celotno četo 509 na vaje, a komaj smo se i dobro ozrli naokoli, že je prišel kurir, ki je prinesel ukaz, naj naša četa popolnoma oborožena takoj odmaršira k mostu na Muri, ker je Jelačič z 20.000-glavo redno vojsko in 15.000 uporniki iz treh strani vdrl na Ogrsko. Mi smo torej z vsem skupaj odšli v tabor na bregu Mure in tam čakali na sovražnika. Gre za eno od čet narodne straže okraja Lövő. 352
