Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

26. 1536. MURA MENTI VÁROSOK A HUMANIZMUS KORÁBAN Részlet Oláh Miklós: Hungária című művéből Mátyás király kísérlete a humanista szemlélet elterjesztésére kezdetben csak a főpapok körében talált követőre. Az 1526 utáni években a háborús helyzet nem volt alkalmas a nagyszabású reneszánsz építkezések folytatására, a humanista eszmék a szellemi tevékenységben jelentek meg, elsősorban az irodalom és a tudományok terén. A művelt egyházi emberek hozzájárultak mind az európai kultúra hazai terjesztéséhez, mind pedig a magyar szellemi értékek európai megismertetéséhez. Oláh Miklós (1493-1568) erdélyi nemesi család sarja volt, Mohács után Habsburg Mária királynét titkárként kísérte el a Németalföldre. 1543-tól magas egyházi méltóságokat viselt, 1553-ban esztergomi érsek lett, Ferdinánd király mellett kancellári tisztet töltött be. O telepítette be Magyarországra a jezsuitákat. Szoros kapcsolatot tartott fenn a korszak uralkodó eszmeáramlatának, a humanizmusnak kiemelkedő európai alakjaival, írói munkássága is a humanizmus jegyeit viseli magán. 1536-ban megjelent műve, a „Hungária" tartalmazza Magyarország első részletes földrajzi ismertetését. Innen dél felé van Szombathely vára, Szent Márton születési helye. Aztán inkább nyugat felé Vasvár prépostsága, Monyorókerék vára, ezt a németek Eberaunak hívják, Körmend mezőváros, Artzberg, majd egy roppant erdős hegy szélén - ez a Mura folyóra rúg ki - egy nehezen megközelíthető' sziklán épült Németújvár, azaz No1536 | PREKMURSKA MESTA V OBDOBJU HUMANIZMA Odlomek iz dela Miklósa Oláha z naslovom Hungária Poskus kralja Matije Korvina, da bi širil humanistični pogled, je na začetku naletel na pristaše samo v krogu visoke duhovščine. Obdobje po letu 1526, zaradi vojnih razmer, ni bilo primemo za velike renesančne zidave, humanistične ideje so se pojavljale v intelektualnih dejavnostih, v prvi vrsti na področju literature in znanosti. Izobraženi cerkveni ljudje so prispevali tako k širitvi evropske kulture doma, kakor tudi k predstavitvi ogrskih duhovnih vrednot po Evropi. Miklós Oláh (1493-1568), potomec erdeljske plemiške družine, je po bitki pri Mohácsu spremljal kraljico Marijo Habsburg kot njen tajnik na Nizozemsko. Od leta 1543 je opravljal visoke cerkvene funkcije, 1553 je postal esztergomski nadškof, ob kralju Ferdinandu pa je opravljal funkcijo kanclerja. On je na Ogrsko pripeljal jezuite. Vzdrževal je tesne stike z dominantnimi evropskimi predstavniki vodilnih idejnih tokov humanizma tega obdobja. Tudi njegova pisana dela nosijo znake humanizma. Njegovo delo z naslovom »Hungária«, ki je izšlo leta 1536, vsebuje prvo podrobno geografsko predstavitev Ogrske. P** 1 Od tu proti jugu je grad Szombathelya, I rojstni kraj svetega Martina. Zatem, j bolj proti zahodu, je proštija Vasvár, | grad Monyorókerék, ki ga Nemci ime| nujejo Eberau, trg Körmend, Artzberg, potem pa je na robu silno gozdnate gore I - ki se vleče do reke Mure - na težko | dostopni skali zgrajen Németújvár, to je \ Novum Castrum. Nedaleč od njega 93