Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

vum Castrum. Nem messze tőle dél felé az erdős hegyek között FelsőLendva vára és Muraszombat városa. Innen a Mura és a Dráva folyók között van Stridon, Szent Jeromos szülőhelye és Csáktornya vára. Felső-Lendvától nem is nagy távolságra van Szentgotthárd. Hasonlóan AlsóLendva vára, Németi, Buzasziget, fölöttük Berzence vára. Innen kelet felé van Babolcsa vára, Kálmáncsa mezőváros, az én három falum, Dobsza, száz vagy több jobbágy lakhelye. A Vértes felé nem messze Veszprémtől van Lövőid, a karthauzi testvérek kolostora, mely sok mezővárosa és jövedelme miatt igen tehetős. Forrás: Oláh, 2000. 26. p. Irodalom: Oláh, 2000. 131-137. p. [ proti jugu med gozdnatimi gorami je \ grad Gornja Lendava in mesto Murska Sobota. Odtod stoji med rekama Muro i in Dravo Stridon [Strigova], rojstni kraj | svetega Jeromosa in grad Cakovec. Iz | Gornje Lendave ni niti v preveliki j oddaljenosti Monošter (Szentgotthárd). j Podobno grad Dolnja Lendava, Németi, j Buzasziget, nad njima grad Berzence. I Od tu proti vzhodu je grad Babolcsa, j trg Kálmáncsa, moje tri vasi, Dobsza, j prebivališče sto ali več podložnikov. | Proti Vértesu, nedaleč od Veszpréma, je | Lövőid, samostan kartuzijanskih bratov, | ki je zaradi številnih trgov in dohodka j zelo premožen. | Vir: Oláh, 2000. 26. p. | Literatura: Oláh, 2000. 131-137. p. 27. 1542. február 22. j 22. februar 1542 A HÁROM RÉSZRE SZAKADT MAGYARORSZÁG ZAVAROS KÖZÁLLAPOTAI Részletek Nádasdy Tamás okleveléből 1541- augusztus 29-én, másfél évtizeddel a mohácsi csatavesztés után Szulejmán török szultán egyetlen kardcsapás vagy ágyúlövés nélkül, csellel elfoglalta Budát. A középkori magyar királyság székhelyének elfoglalása stratégiai jelentőségű volt: a budai vilajet megszervezésével biztosította a dunai hadi utat, és hídfőállást épített ki a Habsburg székváros, Bécs tervezett elfoglalásához. A Nagy boldogasszonytemplom keresztje helyére került réz félhold pedig a hódítás szakrális jellegét volt hivatva hirdetni. ZAPLETENE RAZMERE NA OGRSKEM, KI JE RAZPADLA NA TRI DELE Odlomki iz listine Tamása Nádasdyja 29. avgusta 1541, poldrugo desetletje po porazu v bitki pri Mohácsu, je turški sultan Sulejman, brez enega samega zamaha z mečem ali brez izstrelitve ene same topovske krogle, z zvijačo zasedel Budim. Zavzetje sedeža srednjeveške ogrske kraljevine je imelo strateški pomen: z organizacijo budimskega vilajeta si je zagotovil vojaško pot po Donavi in zgradil mostišče za načrtovano zavzetje habsburškega sedeža - Dunaja. Bakreni polmesec, ki je stal na mestu kriza na Marijini cerkvi, je oznanjal sakralni značaj osvajanja. 94