Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
16. 1435. január 3. A SZENTBENEDEKI CSALÁD NEMESI CÍMERESLEVELE Részletek Zsigmond király okleveléből A címer a középkori fegyverhasználaton alapuló, legtöbbször pajzs alakú jelvény, amelyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként használtak. Magyarországon a 15. században terjedt el a pajzsokra és pecsétre helyezett címerek ábrázolása. A címer legfontosabb alkotóeleme a pajzs, amin öt szín - vörös, kék, fekete, zöld és bíbor -, valamint két fém arany és ezüst - fordulhat elő. A pajzson előforduló képek kétfélék lehetnek: a geometrikus jellegű mesteralakok, és a természethű - ember, állat, növény, égitest stb. - címerképek. A címer másik fő alkotóeleme a sisak és a tetején levő sisakdísz. A pajzs körül egyéb díszítések is előfordulhatnak, pajzstartók, takarók, sátor és palást. Ha a címer képi jelentése egyértelmű utalást tartalmaz a tulajdonosra, akkor „beszélő címer"-nek nevezzük. A címeradományozó oklevél az armális. Ebben az oklevelet kibocsátó uralkodó levélszerűen szólítja meg az adományost, és érdemeinek részletezése után - de nem minden esetben - következik a címer leírása. Az oklevelet függő pecséttel erősítették meg. Az oklevélben megnevezett címerszerző Szentbenedeki Balázs tekintélyes Vas megyei nemes volt, akinek leszármazottai a megye jelentős köznemesi családjainak egyikét alkották. A 16. században egyik birtokukról Prosznyákfalvinak nevezték magukat. Zsigmond, Isten kegyelméből a rómaiak örökös császára, Magyarország, stb. királya, neked, a néhai Szentbenedeki Bertalan fiának, Balázsnak, hűséges j 3. januar 1435 \ PLEMIŠKO PISMO DRUŽINE \ SZENTBENEDEKI Odlomki iz listine kralja Sigismunda \ Grb je simbol, ki temelji na srednjeveškem \ orožju, največkrat v obliki ščita, ki so ga j uporabljali kot znak x.a razlikovanje posaI meznih oseb ali organov. Slikanje grbov na j ščit in pečat se je na Ogrskem razširilo v 1 5. stoletju. Najpomembnejši sestavni element grba je ščit, na katerem je lahko pet barv (rdeča, modra, črna, zelena in škrlatna) in dve kovini (zlato in srebro). Na ščitih sta j dve vrsti poslikav: geometrijske mojstrske oblike in naravne podobe (človek, žival, j rastlina, nebesno telo itd.). Drugi pomemben sestavni element grba je čelada in okras na njenem vrhu. Okrog ščita so lahko tudi drugi okraski, nosilci ščita, pokrivala, šotor in ogrinjalo. Če slikovna podoba grba vsebuje nedvoumno sporočilo, ga imenujemo »govoreči grb«. Listina, s katero se podeljuje grb, je armales. V njej vladar, ki je izdal listino, v obliki pisma ogovori prejemnika in po navedbi njegovih zaslug - vendar ne v vseh primerih - sledi opis grba. Listino so potrjevali z visečim pečatom. Dobitnik grba, imenovan v listini, Balázs Szentbenedeki je bil ugleden plemič iz Železne županije, katerega potomci so predstavljali posamezne pomembne plemiške družine v županiji. V 16. stoletju so se po enem svojih posestev poimenovali za Prosznyákfalvi. Sigismund, po božji volji dedni cesar Rimljanov, kralj Ogrske itd., tebi, Balázsu, sinu rajnkega Bertaiana Szentbenedekija, zvestemu privržencu [pošiljam] 71
