Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

nek a fejekre. A leányok „kitá"-ba vont hajókat a hátokon végig lelógatván, s a végibe csomó piros pántlikát fonván, hajadonfejt, az asszonyok pedig csak kontyban járnak. A leányok hajdan pártát viseltek, de már most nem. Szoknyáik, mint a henceké,

454 de nem térdig, hanem bokáig érő, ezer ráncosok. Ezek kétfélék, az egyik pendely („kikla"), és a csipejökró'l, a másik lajbli forma derekkai („oplecsnyek") öszve lévén foglalva, szoknya („janka"), a vallókról lóg le, melyet némelyek piros vagy kék szélesecske zsinórral szoktak a mellyeken Öszvefűzni. Előbb mindenütt, de már most jobbára csak a muraiszombati uradalomban tekernek az asszonyok csipejeken körül piros, kék s zöld színű posztó széleket, melyet „pojász"-nak neveznek. Mindenik féle szoknyához rövid, csipejekig éró' ingok és eló'kötőjük van, melyet némelyek feketére festetnek vagy festenek, hogy a mocsok rajta szembe ne tűnjön, és így ritkább mosás mellett tovább tartson. Forrás: Csaplovics János [Kossics József]: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. = TGY 1828. 5. köt. 21-23. p. Irodalom: Csaplovics János: Croaten und Wenden inUngem. Pressburg, 1829. 49-126. p.; Košič, Jožef: O Slovencih na Ogrskem. In: Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Ured. Marija Bajzek. Bp., 1992. 17-50. p.; Novak, 1977a. 155-174. p.; Kožar, 1999. 492-510. p. kih,

454 a ne segajo do kolen, pač pa do gležnjev in so nagubana. Poznajo dve j vrsti kril, ena so platnena, tako imeno\ vane kikle, ki jo od bokov oprijema pas, podoben lajbiču, ki mu pravijo oplečj njek, in drugo krilo, ki mu pravijo janka, visi z ramen, ki jo nekateri poveI zujejo s prepletanjem rdečih ali modrih j širših trakov. Prej je bilo tako povsod, j zdaj pa si samo še večinoma v mursko\ soboškem gospostvu zamotavajo ženske | okrog bokov rdeče ali modre suknene \ trakove, ki jih imenujejo »pojas«. K | vsem vrstam kril nosijo kratke srajčke, j ki jim segajo do bokov, in predpasnike, j ki si jih dajo nekatere pobarvati ali pa \ same prebarvajo na črno, da se uma\ zanija ne bi opazila, in da bi ob red\ kejšem pranju vzdržali daljši čas. : Vir: Csaplovics János [Kossics József]: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. = TGY 1828. 5. köt. 21-23. p. Literatura: Csaplovics János: Croaten und WenI den in Ungern. Pressburg, 1829. 49-126. p.; Ko| šič, Jožef: O Slovencih na Ogrskem. In: Življenje Slovencev med Muro in Rabo. Ured. Marija | Bajzek. Bp., J

992. 17-50. p.; Novak, 1977a. | 155-174. p.; Kožar, 1999. 492-510. p. 299