Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
Sal körül lakók rövid fejér s cifra ujjas ködment, némelyek széles patkós csizmát, de általában mindekütt sarut. [...] Kalap, lajbli, vászon vagy posztószél tarisznya az oldalokon, vagy egy ümög, szűr dolmány a nyakokon az egész nyári öltözetjek. [...] Az asszonyoknak vagyon télen, a hegybélieknek, többnyire mentéjek fekete prémre világos kék posztóból, a rónaiaknak pedig fekete ködmenjek, mint a férjfiaknak. Akiknek nincsen mentéjek, [...] azoknak bizonyosan vagyon egy fejér vagy hamu színű flanerból való ujjas réklijek, a rónaiak erre még egy ujjatlan egész, a térdekig leérő szűr, melyet anyanyelvökön „zobon"-nak neveznek. Erre kétrétűen vékonyabb vászonból, vagy éppen gyolcsból, lepedőjök, melynek közepére vörös párta hím („pirs") vagyon bevarrva. Ezt ők a mellyeiken szokták öszvekötni. Fejeiken a konty („póczio") közönségesen házi vászonból vagyon, és egy gyolcs vagy házi vászonból való négyszegletű keszkenő („pecsa"), melyet nyakszirtban a hegybéliek, fejek tetején pedig a rónaiak két szarv formára öszvekötnek, és mivel négyszegű, a hátokon lepedőn alól, vagy kívül, lelóg az egyik vége, mely vagy csak egyszerűen van beszegve, vagy jobbára vörös, sárga, s fekete selyem cérnával cifrán kivarrva. Viselnek csizmát vagy sarut, mint a férj fiak. [...] Nyáron a ház körül az asszonyok csak kis lajbliban vagy éppen egy ümögben 453 járnak. Ha pedig valahová tovább mennek, pecsát vetIngben. Hiencek, a Vas megyében élő németek. j sanimi rokavi, nekateri široke podkova\ ne škornje, a na splošno povsod sandale. \ [.,.] Klobuk, lajbič, platnena ali sukneI na bisaga, obešena ob strani, ali robača, jopič za vratom, to Je vse njihovo poletno oblačilo. [...] Ženske imajo pozimi j različno nošo: Goričanke večinoma jopiče iz svetlomodrega sukna s črnim j krznom, Ravenke pa črne jopiče tako j kakor moški. Tisti, ki nimajo jopiča, \ [...J pa imajo zagotovo iz belega ali pepelnatega flanela zašito robačo z rokavi, Ravenke si na to odenejo še do kolen sej gajo-či površnik brez rokavov, ki ga v i svojem matemem jeziku imenujejo »zobon«. Na to si ogrnejo prt ali rjuho iz tankega platna ali kambrika, na katere sredini je všita rdeča parta (cvetni venec). To si običajno zvežejo na prsih. I Na glavi nosijo svitek, pocij iz navadI nega domačega platna in štirioglato ruto (pečo) iz kambrika ali iz domačega platI na, ki si ga Goričanke zvežejo za vra\ tom, Ravenke pa na vrhu glave v obliko j dveh rogov, in ker je štirioglata, se en \ konec spušča po hrbtu navzdol, ki je j bodisi preprosto zarobljen, ali pa lepo pi{ sano izvezen, večinoma z rdečim, rume\ nim ali črnim svilenim sukancem. Zeni ske nosijo škornje ali sandale kakor j moški.[...] Poleti hodijo okrog hiše samo I v lajbiču ali robači. 45i Če pa gredo kam I dlje, si zvežejo na glavo pečo. Dekleta | imajo lase spletene v kite, ki jim padajo \ po hrbtu, na koncu kit imajo v lase vple\ tene rdeče trakove, so razoglave, ženske j pa imajo lase spete v svitek. Dekleta so i nekoč nosila parto, a zdaj nič več. NjiI hova krila so podobno kakor pri Hience! 453 Srajci. Hiencek, so bili Nemci, ki so živeli v Železni zupaniji. 298
