Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

lése idején divatba jöttek a különböző, néha meghökkentő eredé tmegyarázatok az egyes népek keletkezését, kialakulását illetően. A rendelkezésre álló történeti források híján legtöbbször éppen a népnevek adtak lehetőséget a spekulációra. A szombathelyi professzor fejtegetése, mellyel a téves és felesleges etimologizálásnak akarta elejét venni, máig megállja a helyét. A Vas és Zala megyei szlovének életmódjáról is ő írt legelőször. Ebben Ficzkó István (1780-1823) felsőlendvai plébános volt a segítségére, tőle kapott adatokat a Tudományos Gyűjteményben megjelent értekezésének összeállításához. A mai vendek pedig szláv eredetűek, a vandálok elköltözése, sőt végromlása után lettek itt a Mura, Dráva és Száva közt nevezetesek, honnét szomszédjaikat gyakor ízben nyughatatlanították. Hihetőleg, azon földön telepedvén meg, hol néha a vandálok laktak, a nevek hasonlatossága miatt neveztettek ezen vendek vandáloknak is, mert a vandál, vagyis inkább vinidil névvel igen könnyen felcseréltethetett a hasonló hangzatú vinid név, mellyel a régi véned név helyett néha ezen szlávok neveztetnek. Ok pedig valamint soha sem nevezték magokat sem vendeknek, sem vinidiknek, úgy vandáloknak sem, vinidileknek sem, hanem anyanyelvükön, mint még ma is, szlovéneknek, mely név is a szláv szármozásra mutat, akár azután a selo akár a Sláva szótól szármoztassák ezen nevet a szláv philologusok. Forrás: Bitnitz Lajos: A Vas és Sala Vármegyei Tótokról. - TGY 1819. 3. köt. 62. p. Irodalom: Novak, 1977a. 155-174. p. 1 ja nacionalnih čustev so prišle v modo različne, včasih osupljive razlage izvora in nas| tanka posameznih narodov. Zaradi pomanj| kanja zgodovinskih virov so najpogosteje prav imena narodov ponujala motnosti za razne špekulacije. Razlaga szombathelyskega profesorja, s katero je hotel preprečiti napačno in odvečno etimologiziranje, je še danes sprejemljiva. Bil je prvi, ki je pisal tudi o načinu življenja Slovencev v Železni in Žalski županiji. Pri tem mu je bil v pomoč gomjelendavski Župnik István Ficzkó (1780-1823), od kaj terega je dobil podatke za svoje delo, ki ga je | objavil v Znanstveni zbirki. Današnji Slovenci izvirajo iz Slovanov, ! ki so po preselitvi in končnem propadu \ vandalov postali znani tukaj, med Mu[ ro, Dravo in Savo, odkoder so svoje so] sede pogosto vznemirjali. Po vsej verjet\ nosti so se naselili na ozemlju, kjer so j nekoč živeli vandali in - zaradi podobj nosti imena - so te »Vende« imenovali j tudi za vandale, saj je bilo zlahka mogo[ če ime Vandal oziroma Vinidil zameI njati s podobno zvenečim imenom Vinid, s katerim so včasih, namesto njiho| vega starega imena Vened, poimenovali I Slovane. Oni sami pa se niso nikoli ime{ novali ne Vendi ne Vinidi, pa niti Vanj dali niti Vinidili, ampak so se v svojem ! maternem jeziku, kakor tudi še danes, \ imenovali Slovenci, kar prav tako kaže j na slovanski izvor, ne glede na to, ali I slovanski psihologi pripisujejo izvor iz j besede selo ali iz besede slava. I Vir: Bitnitz Lajos: A Vas és Sala Vármegyei I Tótokról = TGY 1819. 3. köt. 62. p. j Literatura: Novak, 1977a. 155-174. p. 293