Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
Bevezető
csak martyánci énekeskönyv szövegei. (A korai szlovén - muravidéki vend nyelvjárásban írott, magyaros helyesírású - szövegek kétféle változatban, mai szlovén nyelvre átírva is olvashatók könyvünkben.) A 16. század végétől túlnyomórészt magyar, néhány esetben azonban latin, szlovén, vagy vegyes a források eredeti nyelve. Szlovén nyelvű források - mivel kevés ilyet őriznek az elsősorban hivatalos köziratokat gyűjtő magyarországi levéltárak legnagyobb számban 1919-ből kerültek be könyvünk első két kötetébe. A középkori latin nyelvű oklevelek többségét korábban sohasem fordították le, így ezek itt olvashatók első ízben magyar, és ennek nyomán szlovén nyelvű fordításban is. A latin nyelvű szövegek fordításáért Bilkei Irén zalai főlevéltárosnak, a kétkötetes kézirat egészének szlovén nyelvű fordításáért pedig Berden Magda lendvai szlovén tolmácsnak tartozunk köszönettel. Az eredetileg magyar nyelvű források szövegének helyesírását a könnyebb szövegértés, és a fordítás elősegítése érdekében a 16. századtól a 20. századdal bezárólag az alábbiak szerint egységesítettük, illetve modernizáltuk. A központozásban, a szavak egybe- és különírásában, a nagy- és kisbetűk, a hosszú és rövid magán-, illetve mássalhangzók használatában, valamint a tulajdonnevek írásában a mai helyesírást követjük. Az aposztrófokat elhagytuk, a „ez" helyett „c"-t, a „ts" helyett „cs"-t írtunk. Az egyértelmű rövidítéseket külön jelzés nélkül feloldottuk, és ugyanígy javítottuk ki az értelemzavaró helyesírási vagy nyomdai hibákat is. Az idegen eredetű vagy régies szavak, kifejezések esetében megtartottuk az eredeti írásmódot. Az egyes kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük [így], és a kihagyásokat is szögletes zárójelek közötti három ponttal [...] jelezzük. 1 dilo tako imenovane martjanske pogodbe in \ martjanska večjezična pesmarica. (Zgodnja slovenska besedila - napisana v prekmurskem narečju, z madžarskim pravopisom - so v naši knjigi bralcem na voljo v dveh različicah, tudi v sodobni slovenščini) . Od konca 16. stoletja naprej je jezik objavljenih virov v pretežni meri madžarski, v nekaterih primerih latinski, slovenski ali mešano. V prvi knjigi so v večjem številu prisotni dokumenti, zapisani v | slovenskem jeziku iz leta 1919, saj jih je v \ madžarskih arhivih, ki zbirajo predvsem | uradne javne listine iz Madžarske, le malo. Večina listin, napisanih v latinskem jej ziku, pred tem še nikoli ni bila prevedena, \ torej jih tukaj lahko prebiramo prvič v mad\ žarskem jeziku, na podlagi tega pa tudi v slo| venskem prevodu. Za prevod latinskih besedil | gre zahvala glavni arhivarki iz Zalaegerszega j Irén Bilkei, za prevod celotnega gradiva obeh \ zvezkov naše knjige v slovenski jezik pa pre\ vajalki iz Lendave, Magdi Berden. Pravopis izvirnih madžarskih besedil iz obdobja od 1 6. do vključno 20. stoletja smo zaradi lažjega razumevanja in prevajanja \ poenotili oziroma posodobili. Pri pisavi j madžarskih besed: skupaj ali narazen, veli| kih in malih začetnicah, uporabi dolgih in \ kratkih samoglasnikov in pri pisavi lastnih \ imen smo upoštevali pravila današnjega \ pravopisa. Apostrofe smo opustili, namesto »cz« smo pisali »c«, namesto »ts« smo upoI rahljali »cs«. Nedvoumne kratice smo brez posebnih oznak izpisali, hkrati pa popravili tudi zavajajoče pravopisne ali tiskarske napake. V primeru besed izrazito tujega izvora \ ali starih besed smo obdržali izvirni način j zapisa. Posamezna dopolnila smo navedli v oglatih oklepajih [takoj, pa tudi izpuščene i dele besedil smo označili s tremi pikami v j oglatem oklepaju [.. .J . 29
