Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

Bevezető

nevezett része a szombathelyi püspökség megszervezése (1777) előtt a középkortól a zágrábi egyházmegyéhez tartozott. E terület - Zágrábból nézve - Murán túli parókiáit illették „Transmuranus" névvel egyes latin nyelvű egyházi források. A zágrábi egyházmegye bekcsényi főesperességének murántúli parókiáit („parochiarum Trans-Muranorum") összeíró 1774- évi jegyzőkönyv egyik hiteles példányát a Zala Megyei Levéltár őrzi. Ebből világosan kitűnik, hogy a „murántúli" elnevezéssel eredetileg csupán a zágrábi püspökség Zala megyéhez tartozó, elsó'sorban Alsólendva-vidéki plébániáit illették, és közéjük tartozott a napjainkban is Magyarországon (Zala megyében) található Szentgyörgyvölgy, Csesztreg, Lenti, Szécsisziget, valamint Páka környéke is. A „Murantul" tájnév eredeti, latin nyelvű változata („Trans-Muranus") tehát egyáltalán nem vonatkozott a mai Muravidék közel kétharmadát kitevő, Vas megyei eredetű területekre (ezek ugyanis korábban nem a zágrábi, hanem a győri egyházmegyéhez tartoztak), a zalai területek esetében pedig mintegy felerészben ma is Magyarországhoz tartozó plébániákat jelölt. A „Muravidék" tájnév, illetve ennek szó szerinti szlovén megfelelője (Pomurje) 19. századi elnevezés. Szlovén történészek Božidar Raič katolikus pap, szlovén publicista újságcikkeiben fedezték fel a Pomurje név legkorábbi használatát, míg a magyar nyelvű változat első ismert előfordulását könyvünk adja közre: a „Magyar Gazda" című szaklap alsólendvai tudósítója „Muravidékről" küldte be gazdasági tudósítását 1846 nyarán. Ezt az elnevezést azonban 1920 előtt csak ritkán emlegették, valójában azután terjedt el, ugyanúgy, mint szlovén megfelelője, a Prekmurje, azaz M urán túl. Szlovén részről általánosan a 20. század elejétől használták | vijo szombathelyske škofije (1777), že od j srednjega veka, spadala k zagrebški škofiji. I Posamezni latinski cerkveni viri so z nazivom »Transmuranus« imenovali župnije na območju severno od reke Mure (na drugi strani reke), gledano iz Zagreba. Arhiv Žalske županije hrani enega izmed verodostojnih zapisnikov iz leta 1

774, v katerem so popisane prekmurske fare (»parochiarum Trans-Muranorum«) v bekcsényski naddei kaniji v okviru zagrebške škofije. Iz tega je j razvidno, da so prvotno z nazivom »prekj mursko« imenovali fare zagrebške škofije v Žalski županiji, predvsem fare lendavskega j območja, med katere so spadale tudi Szentj györgyvölgy, Csesztreg, Lenti, Szécsisziget in | območje Pdke, ki so tudi danes na Mad| žarskem (v županiji Zala). Izvirna latinska j inačica imena Prekmurje (»Murantul«), (»Trans-Muranus«) se torej ni nanašala na ozemlje Železne županije, ki je zajemalo blizu dve tretjini sedanjega Prekmurja, (to območje takrat ni spadalo k zagrebški, ampak k győrski škofiji)

; v primeru Žalske županije pa je v polovici primerov označevalo fare, ki tudi danes spadajo k Madžarski. Poimenovanje »Muravidék« oziroma njegov dobesedni pomen v slovenščini, Pomurje, izvira iz J 9. stoletja. Slovenski zgodovinarji so najzgodnejšo uporabo imena Pomurje odkrili v časopisnem članku katoliškej ga župnika in slovenskega publicista Božidar! ja Raiča, medtem ko je prva omemba madžarske variante, zapisana v naši knjigi, nastala, ko je dolnjelendavski dopisnik strokovnega časnika z naslovom »Magyar Gazda« (Madžarski kmet) poleti leta 1846 poslal svoje gospodarsko poročilo o »Muravidék«-u. To ime so pred letom 1920 le redko omenjali, v resnici se je ime „Muravidék" razširilo šele v poznejšem obdobju, enako kakor tudi slovenska varianta: Prekmurje. Slovenci so 27