Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

Bevezető

Az esetleges félreértéseket elkerülendő, bevezetőnkben tisztáznunk kell a forrásgyűjteményünkben előforduló egykori népes tájnevek eredetét, illetve használatát.' A középkori és kora újkori Magyarországon tótoknak nevezték az önálló állammal nem rendelkező szlávokat, bárhol is éltek a Kárpát-medencében. Vas megyében egy 1221. évi oklevélben említették először „Szláv falu"-ként - villa Sclavorum - ezt az etnikumot, míg a „tót" népnév első előfordulása könyvünkben a fehérvári káptalan 1323. évi oklevelében említett muraközi Tótfalu, az eredeti latin nyelvű szövegben: „Tothfalu".) A 16. században Vas és Zala megyében egyaránt Tótfalu névvel illettek több, szlovének vagy horvátok lakta települést. 1592-ben egy isakóci szlovén tanú, bizonyos Tretán Máté tótnak vallotta magát („...mivelhogy tót vagyok, és magyarul nem tudok..."). A muravidéki szlovén települések nevében 1633-ban tűnt fel először ez a népnév az etnikumra utaló, megkülönböztető előtagként („Tóth Keresztúr"). Forrásaink az 1700-as évek elején tótoknak nevezték a Felsőlendva E kérdés tisztázásához - könyvünk dokumentumai mellett - az alábbi munkákat használtuk fel: Angyal Endre: A vend kérdés. In: Komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Szerk. Lovász György. Bp., 1972. 269-291. p. (Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések; 2/1970.); A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából. Szerk., vál., és az előszót írta Lukács István. Bp., 1996. 5-104. p.; Kozár, 492-510. p.; Göncz László: A muravidéki magyarság, 1918-1941. Lendva, 2001. 8-18. p.; Benczik Gyula: Nép- és tájnevek változásai a Muravidéken a 1319. századig. - VHHK 2006.1. sz. 37-42. p. Da bi se izognili morebitnim nesporazuj mom, je potrebno v uvodu pojasniti izvor I oziroma uporabo nekdanjih imen za določe\ ne narode oz- skupnosti in kraje.

' Na Madžarskem so v srednjem in Zgodnjem novem veku imenovali „Tót" tiste 1 Slovane, ki niso imeli svoje samostojne drfaj ve, ne glede na to, v katerem delu Karpatskega bazena so živeli. V Železni županiji so to etnijo v listini iz leta 1221 prvič omenili v primeru »Slovanska vas« - villa Sclavorum -, medtem ko je prvi zapis imena »Tót« za skupnost, omenjen v naši knjigi, za medzimursko naselje Tótfalu, ki ga omenja fehéri várski kapitelj v svoji listini iz leta 1323, v J izvirnem latinskem besedilu: »Tothfalu«

. V 16. stoletju so tako v Železni kakor tudi v Žalski županiji imenovali Tótfalu več nase\ lij, kjer so živeli Slovenci ali Hrvati. Leta 1592 se je neki ižakovski Slovenec, Máté Tretán, kot priča opredelil za »Tóta« (»... i glede na to, da sem Tót in ne znam mad\ žarsko.

..«). V imenih slovenskih naselij je \ bil ta naziv, ki nakazuje na etnijo, prvič j omenjen leta 1633 kot razlikovalna predpo\ na (»Tóth Keresztúr«). Naši viri so v letih I okrog 1700 imenovali »Tót" Slovence iz Za razjasnitev tega vprašanja smo - poleg dokumentov v naši knjigi - uporabili naslednja dela: Angyal Endre: A vend kérdés. In: i Komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Szerk. Lovász György. Bp., 1972. 269-291. p. (Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések; 2/1970.); A vend kérdés. Válogatás eszmék és téveszmék bőséges tárházából. Szerk., vál, és az előszót ina Lukács István. Bp., 1996. 5-104- p.; M. Kozár Mária: A magyarországi szlovének. Letelepedésük, múltjuk, jelenük. = VSZ 1999. 4. sz- 492-510. p.; Göncz László: A muravidéki magyarság, 1918-1941. Lendva, 2001. 8-18. p.; Benczik Gyula: Nép- és tájnevek változásai a Muravidéken a 13-19. századig. = VHHK 2006. 1. sz. 37-42. p. 11