Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
63. 1673. június 20. SZŐLŐMŰVELÉS ÉS BORFOGYASZTÁS ALSÓLENDVÁN Utasítás a vár udvarbírájának a szőlőművelés ügyében (részlet) A középkori Magyarország egyik legfontosabb kiviteli cikke a bor volt, és a hazai étkezési szokások is megkövetelték a bor jelenlétét mindenkinek az asztalán, a jobbágytól a királyig. A magyar konyha nehéz, zsíros, fűszeres, füstölt ételei mellől nem hiányozhatott a bor. A bor fogyasztására nemcsak a királyi és a főúri lakomák, hanem a családi események - lakodalom, keresztelő is sűrűn adtak alkalmat. A középkorban a szerémségi borok voltak a leghíresebbek. Magyarország földrajzi adottságai több helyen is alkalmasak a szőlő termesztéséhez: napsütötte, meleg domboldalak, hegyvidéki vulkanikus talajok. A 16. századtól kezdve balkáni hatások színesítették a magyar szőlőkultúrát. Az őszi szüret a legfontosabb mezőgazdasági munkák közé tartozott. A szőlőt már a szüret előtt szigorúan őrizték. Maga a szüret komoly, jól megszervezett tevékenység volt, amely a Dunántúlon október 15. körül kezdődött. A szürethez gazdag hagyományvilág kapcsolódott, a munkálatokat pedig a szüreti felvonulás és bál zárta. A szőlőművelés minden egyes fázisának megvolt a maga védőszentje, akinek az volt a feladata, hogy kritikus időjárási viszonyok között biztosítsa a szőlő fejlődését. A Lendva-vidéken szintén a korai középkorra nyúlnak vissza a szőlővel és a borral kapcsolatos írásos emlékek. Az alábbi utasítás 1673-ból való, és a lendvai, valamint a lenti várak udvarbírája számára írta elő a szőlővel kapcsolatos teendőket. 20. junij 1673 VINOGRADNIŠTVO IN UŽIVANJE VINA V DOLNJI LENDAVI Navodilo grajskemu sodniku glede vinogradništva (odlomek) Eden najpomembnejših izvoznih pridelkov srednjeveške Ogrske je bilo vino, pa tudi domače prehranjevalne navade so zahtevale prisotnost vina na sleherni pojedini, od podlofnikove do kraljeve. Ob težkih, mastnih, | začinjenih in prekajenih jedeh ogrske kuhi| nje je bilo vino nepogrešljivo. Priložnosti za | uživanje vina niso bile samo kraljevske in j aristokratske pojedine, ampak tudi številni j družinski dogodki (poroka, krst). V sred| njem veku so bila najbolj čislana sremska vi\ na. Ogrska je zaradi svojega geografskega j položaja imela številne primerne kraje za vinogradništvo: sončna, topla pobočja in prst vulkanskega izvora. Od 16. stoletja naprej | so ogrsko vinsko kulturo popestrili balkanski I vplivi. Jesenska trgatev je spadala med najpomembnejša kmečka opravila. Vinograde I so že pred trgatvijo strogo varovali. Trgatev j sama je bilo resno, dobro organizirano delo, j ki se je v Prekdonavju začelo okrog 1 5. ok| tobra. S trgatvijo so bili povezani številni običaji, dela pa so se zaključila s trgatveno j povorko in veselico. Vsaka posamezna faza I vinogradniških opravil je imela svojega zaI vetnika, katerega naloga je bila, da v kritičI nih vremenskih razmerah zagotovi zorenje | grozdja. Zapisi v zvezi Z vinsko trto in vinom tudi j v okolici Lendave segajo v zgodnji srednji vek. Navedeno navodilo izvira iz leta 1673, in za j grajskega sodnika gradov v Lendavi in I Lentiju določa naloge, povezane z vinsko trto. 173
