Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
54. 1651. október 17. REKATOLIZÁCIÓS PRÓBÁLKOZÁS MARTYÁNCON Draskovics Sára, Széchy Dénes özvegyének levele Batthyány Ádámnak (részlet) A 17. század közepére már a Mura vidékén is védekező pozícióba kényszerült a protestantizmus, mert a legnagyobb földesurak sorra rekatolizálnak. Martyánc mezőváros jelentős település volt ebben az időben, ahol vásárokat tartottak. Az erődített Szent Márton-templomnál hajdúk szolgáltak. A lutheránus és kálvinista felekezetek közötti konfliktusok éppen itt mérgesedtek el a legsúlyosabban. A mezővárosban, illetve közvetlen környékén, az egyházközség falvaiban a különböző földesurak - Batthyányak, Széchyek - érdekei eltérőek voltak, és ez a két irányzat közötti viszonyban is megnyilvánult. A református Martyánc és evangélikus filiái egymás közti civódásaiknak az volt a tétje, kié legyen a martyánci Szent Márton-templom. A protestánsok közötti villongásokról elhíresült Martyáncon először Draskovics Sára, Széchy Dénes felesége próbálkozott megoldásként a katolikus hitvallásra való papi visszatérítéssel, és ehhez a másik földesúr, Batthyány Ádám támogatását kérte. Batthyány 1629-ben tért vissza a katolikus hitre; megtérése - vallási téren nagymértékben befolyásolta az erőviszonyokat Nyugat-Magyarországon, mert 1634- január 9-én rendeletben tiltotta ki a protestánsokat összes birtokáról. A Széchyek szintén az 1640-es évek körül lettek újból katolikussá. A martyánci protestánsok még néhány évig váltakozó szerencsével próbáltak egymás fölé kerekedni, az 1650-es évtized végére aztán az evangélikusoké lett a Szent Márton-templom. 17. oktober 1651 REKATOL1ZAC1JSKA PRIZADEVANJA V MARTJANCIH Pismo Sáré Draskovics, vdove Dénesa Széchyja Adámu Batthyányju (odlomek) Do sredine 17. stoletja je bil protestantizem tudi na območju današnjega Prekmurja prisiljen preiti v obrambno pozicijo, saj so se največji zemljiški gospodje rekatolizirali. Trg Martjanci je bil v tem času pomembno naselje, kjer so organizirali tudi sejme. Pri utrjeni cerkvi svetega Martina so služili hajduki. Tukaj so se konflikti med luteransko vero j in kalvinizmom najmočneje razplamteli. V trgu oziroma v njegovi neposredni okolici in j po vaseh fare so se interesi različnih velepoj sestnikov (Batthyány, Széchy) križali, kar j se je odražalo tudi na odnosu med tema i dvema usmeritvama. Razlogi za spor med I reformatorskim krajem Martjanci in njegovo evangeličansko filialo so bili zaradi lastništva martjanske cerkve svetega Martina. V Martjancih, ki so postali poznani po svo| jih prepirih, je najprej poskusila poiskati rešitev Sára Draskovics, žena Dénesa Széchy! ja, s spreobrnitvijo župnikov v katoliško ve| ro, in pri tem prosila za pomoč drugega ve| leposestnika, Adáma Batthyányja. Batthyány se je leta 1629 vrnil h katoliški veri; njegova spreobrnitev je - na verskem področju - v veliki meri vplivala na razmerje sil na zahodnem delu Ogrske, saj je 9. januarja 1634 Z uredbo izobčil protestante z vseh svojih posesti. Okrog leta 1 640 je tudi družina Széchy ponovno postala katoliška. Martjanski protestanti so si še nekaj let prizadevali premagati drug drugega, z izj meničnim uspehom, okrog leta 1650, ob j koncu desetletja, pa je cerkev Svetega i Martina dokončno postala evangeličanska. 151
