Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években

tün/c."

41 - nyilatkozták később a megyei tisztviselők. A megfélemlített tisztviselők írásbeli nyilatkozatban tettek ígéretet az uralkodói rendeletek végrehajtására, mire a királyi biztos megszüntette a letartóztatásukat. Még aznap, 1823. április 17-én délután kidolgozták az újonclétszám és a hadiadó kivetéséhez szükséges számításokat, és intézkedtek az újoncozás, valamint az adóbeszedés rendjéről is. A rendeletek végrehajtására ugyancsak letartóztatással való fenyegetéssel kényszerítette a királyi biztos a megye főjegyzőjét, főadószedőjét és számvevőjét, és letartóztatást helyezett kilátásba arra az esetre is, ha az alszolgabírók vagy az esküdtek vonakodnának végrehajtani elöljáróik utasításait.

42 Ilyen előzmények után kezdődött meg Zala megyében 1823 áprilisának végén az újoncozás és a hadiadó beszedése. Dacára annak, hogy a katonai szolgálatra alkalmas fiatalemberek nagy része az erdőkbe és a hegyek közé menekült az újoncozás elől, a megye tisztviselőinek segítségével mintegy 600 újoncot, a kért kontingens kétharmadát sikerült kiállítani április 27. és május 21. között. A zalai tisztikar kiengesztelése érdekében 1823 júniusában Amadé azt ajánlotta a kancellárnak, hogy jutalmazza meg a végül is behódolt, és a királyi rendeleteket teljesítő zalai tisztviselőket. Amadét és a közreműködő cs. kir. katonaság parancsnokait ugyan elismerésben részesítette az uralkodó, ám az első alispán, Hertelendy György királyi tanácsosi kinevezését, valamint a hat főszolgabíró elismerését egyelőre elhalasztották, mert a kancellár meg kívánta várni, hogyan viselik magukat az októberre hirdetett közgyűlésen, amelynek megtartását Lajos főherceg az uralkodó nevében azzal a feltétellel engedte meg, hogy ott az adó és az újoncozás ügyét nem hozhatják szóba.

43 Közben a június 9-én kezdődő, és Hertelendy György első alispán elnökletével tartott kisgyűlés résztvevőinek javaslatára a megye érintett tisztviselői még aznap hivatalos - az előzőekben többször is idézett - jelentést készítettek az újoncozás és az adószedés királyi biztos, valamint katonai karhatalom által történt kikényszerítéséről. Jelentésüket bemutatták ugyan a kisgyűlésen, tárgyalását azonban a későbbi közgyűlésre halasztották.

44 Ugyancsak Hertelendy György elnökölt az augusztus 25-ei kisgyűlésen, ahol a nagyobb számban összegyűlt zalai nemesek elfogadtak egy, az uralkodóhoz a közgyűlés mielőbbi összehívása érdekében intézendő feliratot. A megye főispáni helyettese a kisgyűléshez eljuttatott üzenetében azzal mentegette magát, hogy mindeddig betegeskedése akadályozta az elnökletével tartandó közgyűlés összehívásában. A kisgyűlésen jelenlévők kétségüket fejezték ki az adminisztrátor betegeskedését illetően, mert 41 ZMLMkgy.ir. 706/1823. Uo.; Horváth, 1868. 11 l-l 12. p. Horváth Mihály csak röviden, vázlatosan írt a zalai ellenállás letöréséről. 43 Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora, 1815-1847. Bp., 1897. (továbbiakban: Ballagi, 1897.) 9495. p. (A magyar nemzet története; 9.) 44 ZMLMkgy. jkv. 706/1823., ZMLMkgy. ir. 706/1823. A jelentés az 1824. február 16-ai közgyűlésen került végül napirendre, ahol úgy határoztak, hogy a történteket sérelemképpen terjesztik majd az országgyűlés elé. ZMLMkgy. jkv. 269/1824. 395