Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években

tudomásukra jutott, hogy Amadé időközben, júliusban több napot töltött Zalában, augusztusban pedig Pestre utazott. Feliratukban azt kérték tehát az uralkodótól, hogy a halaszthatatlan megyei ügyek elintézése érdekében mielőbb hivattassa össze a főispáni helyettessel a megye közgyűlését.

45 Az augusztusi kisgyűlés ugyan a nyilvánosság előtt ezen túlmenően nem bírálta Amadé tevékenységét, azonban az adminisztrátornak a kancellárhoz intézett leveléből tudjuk, hogy szűkebb körben, a kulisszák mögött a legkeserűbb kifakadásokkal illették a főispáni helyettest, és Hertelendy alispán részvételével titkos értekezletet tartottak abból a célból, hogy előkészítsék az adminisztrátor és az őt önként, kényszerítés nélkül, már a katonai karhatalom megérkezése és bevetése előtt kiszolgáló megyei tisztviselők ellen tervezett közgyűlési támadást. A forrongó hangulat megfélemlítette Amadét, aki azt kérte a kancellártól, engedje meg neki, hogy az újoncozás és az adóbehajtás után tartandó első közgyűlés elnökletét az első alispánra bízza. A „betegeskedő" adminisztrátor szerint orvosai azt tanácsolták, tartózkodjon az izgalmaktól, márpedig, tekintettel a kedvezőtlen zalai hangulatra, ugyanis közgyűlési elnökként valószínűleg a legkellemetlenebb szemrehányásoknak és személyes támadásoknak lenne kitéve. A kancellár kitérő választ adott a zalai adminisztrátor kérelmére, hallgatólag azonban fölmentette az elnöklés kötelessége alól. Ugyanakkor egy királyi leiratot küldött neki, amelyben az uralkodó szigorú büntetés terhe mellett megtiltotta, hogy Zala megyében szóba hozzák a közelmúlt eseményeit. A leirat óva intette a zalai rendeket a rendzavarástól, Amadét pedig egyszersmind utasította, hogy tartson vizsgálatot annak kiderítése érdekében, kik vettek részt az augusztusi titkos értekezleteken.

46 Zala megye tisztviselőinek 1823. november 3-ai kisgyűlése - mivel az augusztus 25-ei kérésre semmi válasz nem érkezett - ismételten felirattal fordult az uralkodóhoz a közgyűlés összehívása érdekében. Ebben, hivatkozva az 1723:63. tc-re, valamint az 1772. július 30-án kiadott királyi rendeletre, azzal érveltek, hogy már csak az adókivetés alapjául szolgáló dikális összeírások elfogadása miatt is elengedhetetlenül szükséges a közgyűlés összehívása.

47 Amadé Antal gróf, főispáni helyettes többszöri sürgetés után, 1823. december 29-ére hívta össze Zala vármegye közgyűlését, miután a közgyűlés megtartását azzal a feltétellel engedélyezte az uralkodó, ha azon az adminisztrátor elnököl. Rögtön az ülés elején, még az első napirendi pont tárgyalását megelőzően vita robbant ki Amadé és a rendkívül nagy számban összesereglett zalai nemesség között amiatt, hogy a főispáni helyettes a közgyűlés jegyzőkönyvébe kívánta iktatni megnyitóbeszédét. A jelenlévők ezt ellenezték, mert álláspontjuk szerint vagy - mint addig szokás volt - csupán a határozatok és végzések kerülhetnek a jegyzőkönyvbe, vagy valamennyi beszéd és véleZMLMkgy. jkv. 1205/1823. Ballagi, 1897. 55-96. p. Téves Ballagi állítása, mely szerint az „... októberi gyűlés csakugyan minden zavar nélkül intézi el a folyó adminisztratív ügyeket ...". Zalában ugyanis 1823 októberében nem volt közgyűlés, és a legközelebbit december végén tartották. ZMLMkgy.jkv. 1560/1823. 396