Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken
theri hitre 1531-ben. Ugyanaz történt néhány év múlva Szigetben is. 10 Húsz esztendővel később az ugyancsak evangélikus Stansith Horváth Márk viselte a szigeti kapitányságot. Toleranciájának következményeképpen szoros barátság fűzte a lutheránus Nádasdy Tamás nádorhoz, és jó kapcsolatot alakított ki az 1554-ben baranyai református püspökké tett Szegedi Kis Istvánnal." Horváth Márk és a szomszédos babócsai kapitány, Perneszi Farkas kérésére Szegedi Kis otthagyta székhelyét, és a mindkét várhoz közel eső Kálmáncsehibe költözött. „Midőn itt az új lelkészeket hivatalukra felavatta, ily alkalommal a katonák is csapatosan jelentek meg, sőt Szigetvárban a fő- és köznemességből való tisztikar előtt is gyakran prédikált." 12 Horváth Márk tisztelte és szerette a püspököt. Végrendeletében megemlékezett róla, és kérte őt, engesztelje ki a kálmáncsehieket és a szigetváriakat, ha túl szigorúan bánt volna velük. Szegedi teljesítette pártfogója akaratát: 1559-ben nemcsak a polgároktól, hanem a katonáktól is elbúcsúztatta az elhunyt várkapitányt. 13 A dunántúli védelmi rendszer második vonalába eső Szentgrót, Kanizsa és Légrád őrségének egyházi életét is nagyfokú rugalmasság jellemezte. Szentgróton a Hagymássy família oltalma alatt kezdődött el a reformáció. A helység földesura, Kristóf a 16-17. század fordulóján tért át a református hitre. Ugyanígy tett a várőrség egyik része, míg a többiek az evangélikus Hagymássy Miklóst követték. 14 Nem úgy a kanizsaiak, akiknek tiszttartója, Szele Jakab ekként panaszkodott 1558-ban dominuszának, Nádasdy Tamásnak: „Én még a pápa kosztján vagyok, de az uraim (ti. a parancsnoksága alá rendelt katonák) már nem hajlandók a mártíromságra." 15 A Dráva és a Mura összefolyásánál fekvő Légrád őrsége is korán követte az új vallást. A vár és a várbirtok 1546ban Zrínyi (I.) Miklós kezére került, aki betelepítette fegyveresekkel csurgói és szigetvári jószágáról. Ők lettek a reformáció előhírnökei Légrádon. Fia, (I.) György folytatta az új egyház megerősítését, így a várőrség Zrínyi (II.) György 1626-ban bekövetkezett rekatolizálása után is megtartotta evangélikus hitét. 16 A harmadik védelmi vonalban fekvő Sárvár, Körmend és Alsólendva reformációja hasonlóan ment végbe. Sárvárott, Nádasdy Tamás pártfogoltjaként, Dévai Bí10 Thury, 1908.9., 20. p. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. 1. köt. Sopron, 1924. (továbbiakban: Payr, 1924.) 203. p. 12 Thury, 1908. 31-32. p. Szegedi Kis kiváltotta a pécsi bég haragját, aki maga elé idéztette, és a szemére vetette gyakori látogatását a végeken: „Pap leltáré miért szoktál vakmerő eb módjára a magyar végvárakba szaladgálni! Azt gondolod, hogy én már régóla nem tudom, liogy te miért jánz-kelsz oda? Majd veled is tudatom." A prédikátor így válaszolt; fékünk itl tűt és víz közé szorulva, még ha nem akarjuk is, oda kell mennünk, ahova kényszeríttetünk." Akkor a bég bebörtönöztette ingerültségében, ahonnan csak magas váltságdíj ellenében szabadult. Thury, 1908. 32-34-p. 14 Payr, 1924. 450-451. p. 15 Payr, 1924. 434p. 16 Payr, 1924. 426-427. p. 123