Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken
ró Mátyás hintette el 1535-ben és 1536-ban Luther eszméit. 17 Körmenden bizonyos Gergely mester kezdte el az evangélikus szellemű igehirdetést Szigetvár török kézre kerülésének esztendejében. 18 A várőrség és a városi polgárok Luthert követték az 1591. évi csepregi hitvitáig, amikor az evangélikusok és a reformátusok nyíltan is megfogalmazták jó ideje érlelődő véleménykülönbségüket. Ezzel polgárjogot nyert körükben a helvét hitvallás. Az új eszmék erővonalainak tartós érintkezésére azonban jellemző, hogy Gergely pap tisztének örököse, Nemesnépi Dániel csak 1613-tól osztotta ki az úrvacsorát ostya helyett kovászos kenyér formájában. 19 Máskor Luther mérsékelt hívei kerültek lelkiismereti válságba. A Bánffyak alsólendvai evangélikus lelkésze, Tőke Ferenc költői képességét is latba vetette, hogy a helyesnek vélt útra terelje a bizonytalankodókat. 1553-ban históriás énekben mutatta be gyülekezetének az itáliai születésű Spira Ferenc tragikus történetét 20 , aki a „... pápás egyháztól való félelmében, lelki meggyőződése ellenére, nagy templomi közönség jelenlétében .. ," 21 megtagadta reformált hitét. „Azután Isten ítéletétől reszketve, vigasztalanul, kétségek között halt meg." 22 A Magyar Királyság hátországában fekvő Szalonak prédikátorai az új egyházba megtért Batthyányak pártfogását élvezték. A Regensburgból érkezett Khroll (Kral) Lénárd, valamint Neuber Jakab, Volmarius Márk, Pathai István és mások 1570 és 1634 között zavartalanul tevékenykedtek. 23 Példáink tanúsága szerint a végváriak lelki szabadsága szorosan összefüggött a helység földesurának - gyakran egyszemélyben katonai parancsnokának - vallási meggyőződésével. Viszonyuk ritkán vezetett konfliktushoz a reformáció terjedésének időszakában. Az esetleges nézetkülönbségek egyengetője, maga a nagyhatalmú, az egyházi kérdésekben is igazságosztó földesúr és/vagy főkapitány volt, aki egyházkerületének patrónusaként adott tanácsot, helyezett át prédikátort egyik gyülekezetből a másikba, 24 és vállalta a hitviták, zsinatok védnökséget. A Nyugat-Dunántúlon a Batthyány család tagjai viselték ezt a tisztséget. l7 Thury, 1908. 13-14. p. A körmendi Batthyány levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. 1., 1527-1625. Iványi Béla gyűjtése. Az eló'szót írta Mályusz Elemér. Sajtó alá rend. Szilasi László. Szeged, 1990. (továbbiakban: Iványi, 1990.) 148. p. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 29/1.) 19 Payr, 1924. 203-204. p. A Spira doktor hiteliagyása című munkát kiadta Tó'kei Ferenc: Tó'ke Ferenc históriás énekei. Sajtó alá rend. és a bev. tan. írta Tó'kei Ferenc. A Függelék latin verseit ford. Szepes Erika. Bp., 1996. 19-35. p. (Eötvös Klasszikusok; 9.) 21 Thury, 1908. 22. p. 22 TT Uo. 23 Iványi, 1990. 61., 73., 108., 124. p. A veszprémi ó'rség tagjai írták 1623. március 25-én Batthyány (II.) Ferencnek: Nagyságodat seregül akarónk megtalálni, hogy Nagyságod innejd miközülünk őkegyelmét (ti. Pathai István lelkészt) kivévén, helyeztesse másuva. ... Nagyságodat kérjük, mint minekünk kegyelmes patrónus urunkat, hogy Nagyságod legyen kegyelniesen hozzánk Szilágyi István prédikátor uram ide, mi közmkben való behelyeztetésére." Iványi, 1990. 255. p. 124
