Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

ró Mátyás hintette el 1535-ben és 1536-ban Luther eszméit. 17 Körmenden bizonyos Gergely mester kezdte el az evangélikus szellemű igehirdetést Szigetvár török kézre ke­rülésének esztendejében. 18 A várőrség és a városi polgárok Luthert követték az 1591. évi csepregi hitvitáig, amikor az evangélikusok és a reformátusok nyíltan is megfogal­mazták jó ideje érlelődő véleménykülönbségüket. Ezzel polgárjogot nyert körükben a helvét hitvallás. Az új eszmék erővonalainak tartós érintkezésére azonban jellemző, hogy Gergely pap tisztének örököse, Nemesnépi Dániel csak 1613-tól osztotta ki az úr­vacsorát ostya helyett kovászos kenyér formájában. 19 Máskor Luther mérsékelt hívei kerültek lelkiismereti válságba. A Bánffyak alsólendvai evangélikus lelkésze, Tőke Fe­renc költői képességét is latba vetette, hogy a helyesnek vélt útra terelje a bizonytalan­kodókat. 1553-ban históriás énekben mutatta be gyülekezetének az itáliai születésű Spira Ferenc tragikus történetét 20 , aki a „... pápás egyháztól való félelmében, lelki meg­győződése ellenére, nagy templomi közönség jelenlétében .. ," 21 megtagadta reformált hitét. „Azután Isten ítéletétől reszketve, vigasztalanul, kétségek között halt meg." 22 A Magyar Királyság hátországában fekvő Szalonak prédikátorai az új egyházba megtért Batthyányak pártfogását élvezték. A Regensburgból érkezett Khroll (Kral) Lé­nárd, valamint Neuber Jakab, Volmarius Márk, Pathai István és mások 1570 és 1634 között zavartalanul tevékenykedtek. 23 Példáink tanúsága szerint a végváriak lelki szabadsága szorosan összefüggött a helység földesurának - gyakran egyszemélyben katonai parancsnokának - vallási meg­győződésével. Viszonyuk ritkán vezetett konfliktushoz a reformáció terjedésének idő­szakában. Az esetleges nézetkülönbségek egyengetője, maga a nagyhatalmú, az egyházi kérdésekben is igazságosztó földesúr és/vagy főkapitány volt, aki egyházkerületének patrónusaként adott tanácsot, helyezett át prédikátort egyik gyülekezetből a másikba, 24 és vállalta a hitviták, zsinatok védnökséget. A Nyugat-Dunántúlon a Batthyány család tagjai viselték ezt a tisztséget. l7 Thury, 1908. 13-14. p. A körmendi Batthyány levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. 1., 1527-1625. Iványi Béla gyűjtése. Az eló'szót írta Mályusz Elemér. Sajtó alá rend. Szilasi László. Szeged, 1990. (továbbiakban: Iványi, 1990.) 148. p. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez; 29/1.) 19 Payr, 1924. 203-204. p. A Spira doktor hiteliagyása című munkát kiadta Tó'kei Ferenc: Tó'ke Ferenc históriás énekei. Sajtó alá rend. és a bev. tan. írta Tó'kei Ferenc. A Függelék latin verseit ford. Szepes Erika. Bp., 1996. 19-35. p. (Eötvös Klasszikusok; 9.) 21 Thury, 1908. 22. p. 22 TT Uo. 23 Iványi, 1990. 61., 73., 108., 124. p. A veszprémi ó'rség tagjai írták 1623. március 25-én Batthyány (II.) Ferencnek: Nagyságodat seregül akarónk megtalálni, hogy Nagyságod innejd miközülünk őkegyelmét (ti. Pathai István lelkészt) kivévén, he­lyeztesse másuva. ... Nagyságodat kérjük, mint minekünk kegyelmes patrónus urunkat, hogy Nagyságod le­gyen kegyelniesen hozzánk Szilágyi István prédikátor uram ide, mi közmkben való behelyeztetésére." Iványi, 1990. 255. p. 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom