Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tirnitz József: A soproni „Wirtschaftsbürger" - „gazdapolgár"

ból tároltak a Bécsi kapu előtt is más vidékekről származó borokat.

18 A bortermelő polgárság megélhetése ily módon történő veszélyeztetésének megelőzésére a választópolgárság igyekezett azt is megakadályozni, hogy a nem bortermelő polgár házában pincét alakítson ki, amint ezt tette Hasenauer Márton polgári ácsmester esetében: elrendelték, hogy a Pócsi kapu előtt épült új házának pincéjét feltöltéssel szüntesse meg, mivel az ilyen pincék a város jogait sértik és a bortermelésnek, a város elsőrendű kereseti ágának kárára vannak.

19 A város viszonylag szegényebb néprétegéhez tartozó, anyagiakban ekkorra azonban megizmosodott „külső polgárság" az új, a feudális kötöttségeket lazító környezetben a számára megfelelő társadalmi megbecsülésre törekedve, kifejezésre akarta juttatni önbecsülését. A polgáresküt tett földműves, bortermelő Sopronban egyszerűen „csak" polgár volt hosszú évszázadokon át, korábban legfeljebb „Schlippergasslíscher Edelmann"-nak - Balfi utcai nemesembernek - gúnyolták.

20 A mesteremberek, kereskedők viszont büszkén tették foglalkozásuk megjelölése elé a „bürgerlicher", azaz „polgári" megkülönböztetést: például „bürgerlicher Schneidermeister", „bürgerlicher Kaufmann". Az ebben az időszakban megtelepedett új foglalkozási ágak polgárrá fogadott művelői, a kávéfőzők, a csokoládéfőzők, a dohánykészítők - vagy ahogy magukat nevezték: dohánygyárosok -, a parókakészítők stb. hasonlóképpen „polgáriak" voltak. A „csak" polgár szőlőtermelő is megtalálta a kialakult vagyoni, társadalmi helyzetének megfelelő meghatározást, és „Wirtschaftmann", „gazdaember" lett belőle.

21 Az első, 1772. január 17-én bejegyzett gazda, Neumann Mátyás, polgári tímármester fia volt,

22 aki már „bürgerlicher Wirtschaftsmann"-nak, azaz „polgári gazdaember"-nak titulálhatta magát. A helytörténeti irodalom szerint a „bürgerlicher Wirtschaftsmann"-ból egy fogalommá szelídült „Wirtschaftsbürger" - vagyis „gazdapolgár" először 1780-ban tűnt fel.

23 A polgárkönyvek tanúsága szerint, 1780-tól kezdődően növekedett a polgáresküt tett „Wirtschaftsmann"-ok száma. Feltűnő, hogy az 1790-es évek második feléig a soproni származású gazdaemberek édesapját egyszerű polgárként, polgári iparosként, lakóként, adott esetben jobbágyként említették. Elsőként az 1798. december 10-én polgárrá fogadott gazdaember, Zethner Mihály atyját nevezte a bejegyzés „WirtschaftsSL Apoe. fasc. XV. nr. 354. SL Apoe. fasc. XV. nr. 274. SL Sopron város tanácsának iratai (továbbiakban: SV tan. ir.) Tanácsülési jegyzökönyvek (továbbiakban: tan. jkv.) 1643. 198. p. „Gazdaember a maga földjén gazdálkodó, rendszerint módosabb paraszt" A magyar nyelv értelmező szótára. 2. köt. Bp., 1960. 1000. p. SL SV tan. ir. tan. jkv. 1772. 12. p. Házi]enő: A soproni polgárjog megszerzésének története. = Soproni Szemle, 1941. 4. sz. 278. p.; Mühl Nándor: A soproni szőlészet története, 1845-1945. Sopron, 1964. 14- p. (A Soproni Szemle kiadványai. Uj sorozat; 5.) 303