Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Tirnitz József: A soproni „Wirtschaftsbürger" - „gazdapolgár"
bürger"-nek. 24 Ezt követően azonban huzamosabb ideig ismét az egyszerű polgárok fiaiból lettek „Wirtschaftsmann"-ok. Polgárkönyvbe 1807. március 11-én tett bejegyzés szerint Graf András gazdaember apja szintén „Wirtschaftsmann" volt. 25 Az ezt követő időszakból több, hasonló bejegyzés olvasható a polgárkönyvben, és mindinkább rendszeressé vált az atya „bürgerlicher Wirtschaftsmann" megjelölése. 26 Előfordult viszont az apa ilyetén meghatározása is: „Wirtschafts- und Bürgersmann". 27 Úgy tűnik, az első eleve polgárrá lett „Wirtschaftsbürger" felvétele a polgárok közé 1809. augusztus 30-án történt, Karner János személyében, akinek apja ismét csak egyszerűen polgár volt. 28 Legközelebb 1809. december 20-án neveztek egy gazdaember - nevezetesen Stipinger József - apját „Wirtschaftsbürger"-nek. 29 Ezt követően a gazdaember apjának polgári állását szinte kivétel nélkül a „Wirtschaftsbürger"-nek, „gazdapolgár"-nak írták. Fentiekből megállapítható, hogy a „külső polgárság" körében nem gyökerezett meg hamarosan és egyértelműen a „polgári gazdaember", de méginkább a „gazdapolgár" társadalmi megkülönböztetést jelző fogalom. Abban az időben lényeges különbség a kettő között viszont aligha lehetett, amint ezt a feltevést az 1835. február 11-én polgárrá fogadott Labach György „Wirtschaftsmann" esete igazolja, akinek édesatyja - a polgárkönyvi bejegyzés szerint - ugyancsak „Wirtschaftsbürger" volt. 30 Huzamosabb időn keresztül mégis fontosabbnak tűnhetett a „polgári gazdaember" meghatározás a gazdaember polgári mivoltának hangsúlyozására, mint a mérsékeltebb „gazdapolgár" fogalma. Ennek meghatározása lehet az is, hogy a korábban egyszerű polgárból lett „polgári gazdaember" megjelenése a városban egybeesett a francia polgári forradalom körüli időszakkal. Ez természetcsen puszta feltevés, hogy azonban a város lakossága figyelemmel kísérte az európai politikai események sorát, kitűnik az 1778. és 1779. évi osztrákporosz hadieseményekről a maga módján levont tanulságokból: az osztrák csapatok vereségét az iparossegédek annak tulajdonították, hogy a császár megnehezítette az evangélikus iparosok mesterré válását, továbbá, hogy a porosz király idősebb, tapasztaltabb hadával szemben, a császár fiatal, kiképzetlen katonákat küldött a harctérre. Következésképpen hamarosan az osztrák császár úgy táncol, ahogy a porosz király fütyül. A háborúskodás jó oldalát viszont abban látták, hogy annak köszönhetően a francia tallér áramlott be az országba. 31 24 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1798. dec. 10. 203. p. 25 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1807. márc. 11. 301. p. 26 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1809. jan. 18. Holczmann Mihály. 341. p. 27 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1809. jan. 18. Leitner András. 341. p. 28 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1809. aug. 30. 365. p. 29 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1809. dec. 20. 368. p. 30 SL SV tan. ir. Polgárkönyvek, 1835. febr. 11. 261. p. SL SV tan. ir. tan jkv. 1779. 194-195. p.; SL Sopron város törvényszékénak iratai. Vizsgálati iratok. Protocollum Inquisitionum Criminalium, 1779-1780. 91-99. p. 304
