Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

Olykor Isten szolgája is vétkezett, hiszen o is ember volt. Egy ízben maga Bej the esperes tért le az igaz útról, amikor Keserű István, a szentpéteri ó'rség kapitánya reá bízta kincses ládáját. Egy „gonosz életű legény", bizonyos Balog Sebestyén megszerez­te tőle az értékeket rejtő szoba kulcsát, és kifosztotta a ládát. Amikor Bejthe felfedezte a rablást, engedett az ördögnek és eltulajdonította a maradék gyűrűket, tallérokat. 55 A gyülekezet és a prédikátorok között kirobbanó viszályok előbb-utóbb elcsi­tultak a hétköznapok egymásrautaltságában. A reformáció radikális irányzata, amely lehetővé, sőt szükségessé tette a végvári katona számára a török elleni harcot, felsora­koztatta egymás mellé a nyugat-magyarországi fegyverforgató társadalom elemeit. Ez fontos tényezőnek bizonyult az elkövetkező évtizedekben. Ébren tartotta a „keresz­ténység védőbástyája" gondolatot, amely összekapcsolódott a prédikátorok ajkán ma­gyarul, németül és horvátul megszólaló isteni igével. Az etnikai ellentétektől mentes és a szabad vallásgyakorlatot biztosító mentalitás elősegítette, hogy előrevivő eszmék ha­toljanak be Kelet-Közép-Európa térségébe az Oszmán Birodalom terjeszkedése elé hú­zott végvárvonalig, és a puszta léttel együtt az új szellemiséget is oltalmazzák. A rene­szánsz és a humanizmus után a reformáció is átlépte a nyugati országrész határát, hogy - ha némi késéssel is - fenntartsa a folytonosságot az európai műveltséggel. A REKATOLIZÁCIÓ IDŐSZAKA A Bocskai-felkelést és a tizenöt éves háborút 1606-ban lezáró békekötés után a főne­mesek közül sokan ráébredtek, hogy kettős veszéllyel jár, ha meghasonlanak a Habs­burg-házzal. Látták, hogy Bocskai István a hajdúk fegyverével és a török támogatásával érte el célját. Márpedig a végleges szakítás a Habsburg uralkodóval és a tartós oszmán szövetség felidézheti az imént véget ért háború pusztítását, a felfegyverzett hajdúk és parasztkatonák felhasználása pedig alááshatja a földesúri hatalmat. Előnyösebbnek tűnt tehát megegyezni a Habsburgokkal, ha garantálják a rendi kiváltságokat és a föl­desúri jogok védelmét a jobbágyokkal szemben. A két sarkalatos kívánság megvalósu­lása a bécsi és a zsitvatoroki békét követő országgyűléseken eredményesnek mutatták ezt a politikát, amelyhez a következő évtizedekben a Királyi Magyarország uralkodó osztálya vallási különbség nélkül, szinte egyhangúlag csatlakozott. A protestáns és katolikus arisztokrácia azonos politikai zászló alá tömörülését elősegítette, hogy a 16. század második felében diadalmasan hódító protestantizmus gyengéi a 17. század elejére mindinkább megmutatkoztak. Kiderült, hogy az irányza­tokra bomló reformált egyház nem képes ellensúlyozni a rendi-nemesi széthúzást. így nem jött létre tartós és szilárd társadalmi összefogás a központi hatalommal szemben. A rekatolizáció képviselőinek leghatékonyabb érve éppen a protestantizmus belső ren­dezetlenségének és sokféleségének leleplezése és megbélyegzése volt. A jezsuiták újsko­lasztikus természetfelfogása és társadalomelmélete a tekintélyen alapuló rend előnyei­nek hangsúlyozásával igyekezett hatni a reformáció ígéreteiben csalódott, a vallási és a Iványi, 1990. 205. p. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom