Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

filozófiai vitákba belefáradt elmékre. Minden rend abban áll, hogy egyesek parancsolnak, mások pedig alárendelik magukat a parancsnoknak - foglalta össze a rekatolizáció egyik alapelvét a leghatékonyabb jezsuita teoretikus, Roberto Bellarmino. A rekatolizáció ideológiájának alapvetése a központi hatalom megerősítésének hatékony fegyvere lett, bár a 17. század elejétől kétélűnek bizonyuk a Habsburg országokban, mert a rendi dualizmus alakjában a mérleg nyelvének mutatkozott, várva, és mindenkori érdekei szerint segítve, a központi hatalom és a rendek harcának kimenetelét. A főrendeknek a Habsburg-házzal kötött, kölcsönös politikai engedményeken alapuló megegyezését - a protestantizmus kudarcai ellenére - zavarta az uralkodó és a nemesség közötti valláskülönbség. Pázmány Péter, a magyarországi katolikus megújulás kiemelkedő alakja ezt a kompromisszumot igyekezett megszilárdítani a főrendek meggyőzésével: nincs értelme fenntartani a protestáns ellenzékiséget, mert az csak az engedetlenség és a rendetlenség szellemét szítja az országban. Gondolatait az Isteni igazságra vezérlő kalauz című, 1613-ban Pozsonyban napvilágot látott munkájában fejtette ki. A mű teológiai és filozófiai eszmefuttatás mögé rejtett politikai koncepciót tartalmazott. Pázmány a leggyengébb pontján támadta meg a protestantizmust, amikor hittudományi bizonytalanságait és abból következő felekezeti megoszlását hangsúlyozta. Ugyanakkor a megújult katolicizmust nyilvánította a hitbeli igazság jogos örökösének, az isteni kinyilatkoztatásokat hordozó Biblia hiteles magyarázójának. Felszólította a hazai arisztokráciát, hogy térjenek vissza az egyedül üdvözítő római katolikus egyházba, mert csak úgy őrizhetik meg lelküket a kárhozat tüzétől, és menthetik meg javaikat. A pápa és a császár ugyanis nem engedheti meg, hogy az eretnekek hitet diktáljanak, és földbirtokot szerezzenek. A tulajdonjog védelme legalább olyan hatásosnak bizonyult a rekatolizáció hitelveinek igazolásakor, mint a katolikus főpap fölényes logikája és barokk stílusának lenyűgöző ereje. Pázmány népszerűsége gyorsan növekedett, és a nemrég még eltávolítását követelő protestáns nagyurak közül egyre többen szegődtek hívéül.

56 Pázmány Péter csatát nyert a magyarországi főnemesek megtérítésével, hiszen többségük nemcsak földesúrként, hanem katonai elöljáróként is meghatározhatta vagy befolyásolhatta alattvalóinak lelki hovatartozását. A királyi végvárak őrségének java része elkerülte a kényszert, mivel az 1606. évi bécsi béke, majd az 1681. és az 1687. évi országgyűlés biztosította számára a szabad vallásgyakorlatot. A földesúri erősségek és a közös, főúri és kamarai fenntartású őrhelyek példái viszont arról tanúskodnak, hogy a helyi hatalomként megmutatkozó főkegyúri jog és az országos végzés összeütközésében alakult ki a katonák felekezeti hovatartozása. A dominusz gyors és határozott beavatkozása figyelhető meg Alsólendván és Lékán. A katolikus Esterházy Miklós 1612-ben - tehát egy esztendővel Pázmány nagyhatású művének megjelenése előtt - hozzálátott a jobbágyok és katonák által lakott Alsólendva rekatolizálásához. Az év őszén nőül vette Mágócsy Ferenc evangélikus özEsztergomi érsek volt 1616-tól 1637-ben bekövetkezett haláláig. A katolikus megújulás ideológiájáról és politikai összefüggéseiről, továbbá Pázmány Péter jelentőségéről lásd Pach - R. Várkonyi, 1985. 780781. p. 130