Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kiss Gábor: Térképvázlatok Vas Megye Történeti Atlaszához

„Sechtinus vára" A várat egy Sechtinus nevű zsidó ember építette a valószínűleg IV. Béla királytól (1235-1270) kapott, és később róla Zsidóföldének elnevezett birtokán, 1276 előtt. Maga a kisméretű, régészetileg máig kutatatlan vár, vagy inkább erődített kúria - a korabeli párhuzamok alapján - egy lakótornyot és annak tartozékait foglalhatta magában. Helyét Vasvár 1741-ből származó térképe pontosan jelzi. A kisvár tehát egykor az ispáni vár maradványainak lábánál, a Rába magaspartjának kiugró dombnyúlványán állt, a Szentgotthárd-?ápoc út közvetlen szomszédságában. A vár dombjának lábánál található, ma is használatban lévő igen régi kút (Zsidókút) alighanem egykor hozzá tartozott. A várat nyilván új tulajdonosaik, a Kőszegiek is használták, ám 1339-ben az építmény már biztosan nem állt, mert egy határper során helyét, mint „kastélyhely"-t említik. Közelében lehetett még az ugyanekkor említett „zsidótemető"' is. Szent Erzsébet kápolna 1334-ben a zalai káptalan határjáró oklevele említi a Szent Erzsébet-kápolnát. A Szent Domonkos-rend visszatelepítésén fáradozó olasz Sigismundus Ferrari (1589-1646) 1636 augusztusában szintén leírta: „A kolostor kerítésén belül, nem messze a többi épülettől - mintegy visszavonulás céljára - egy kis szentély és kisebb építmények állnak," Helyét pontosan jelzi a város 1741-ben készült térképe is, amely szerint alaprajza kör alakú volt. Ennek ellenére - lévén az épület az 1207 és 1231 között élt és 1235-ben szentté avatott Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király (1205-1235) leányának - a vasvári domonkos kolostort alapító IV. Béla király (1235-1270) húgának - tiszteletére emelték, nem lehet korábbi a 13. századnál. A párhuzamok alapján valószínű, hogy a Vasváron megtelepedő domonkosok ezt az egyházi épületet kapták meg elsőként, és emellé építették fel aztán templomukat és kolostorukat. A kápolnát 18. század folyamán lebontották. Alaposabb régészeti feltárása még várat magára. Szent Mihály-templom A vasvári völgy egy beljebb fekvő földnyelvén épült fel a település plébániatemploma, a Szent Mihály templom. Körülötte helyezkedett el a sírkert. Amikor a 12. század közepe táján sor került a társaskáptalan király általi megalapítására, annak helyéül a Szent Mihály templomot jelölték ki. A legkorrábbi, erről szóló írásos említés 1217-ből származik. A plébánia ekkor a várban álló Szűz Mária templomba költözött és a dombon később nagyszabású építkezés vette kezdetét. Ezeket a munkálatokat alighanem III. Béla (1172-1192) adománya tette lehetővé, amit káptalan „szegénysége miatt" tett. Valószínűleg még a 12. század vége előtt elkészült a káptalan nagyméretű, háromhajós, toronypárral ékes homlokzatú román stílusú temploma, amely kinézetre leginkább a még álló lébényi templomra hasonlíthatott. Ennek déli oldalán a papi testület kolostorszerű háza állt, ami alapján az épületegyüttest „monostor"-nak nevezték. Ebben 543