Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században

tudtak bírni, átengedik a császárnak, illetve a kormánynak és a kamarának. A korábbi határozatok rendelkezéséi - az 1550. évi kivételével, amelyek intézkedéseit ezen hatá­rozat nem tartalmazta - érvényben maradtak. Emellett elrendelték azt is, hogy a to­vábbiakban felmerülő panaszokat kivétel nélkül az Alsó-Ausztriai Kormányhoz és Ka­marához kell benyújtani. Félreértések miatt egyik fél sem fogadta el a határozat előírásit. Rendzavarások­ra és erőszakoskodásokra került sor, majd a vita rendezése érdekében az Alsó-Ausztriai Kormány és Kamara mindkét felet maga elé idézte. Az újból és újból felhozott érvek és ellenérvek miatt az ülést többször is el kellett napolni, míg végül a hatodik határnapot követően megszületett a végső magyarázó határozat, amelyet Joachim von Schön­kirchen helytartó, dr. L. Kirchamer kancellária-igazgató, G. Spiller és dr. Sigmund von Odt írták alá. 37 Ebben néhány pontatlanul megfogalmazott vitás kérdést precízebben rögzítettek, a többi pont esetében a bizottság javaslatait változatlan formában vették át: 1) A robotot a négy faluban úgy kell teljesíteni, hogy minden egész telek után a jobbágyok 8 napi igásrobottal, tehát minden Vi telek után a fele mennyiségű igásrobot­tal tartoznak, minden VA telkes jobbágy és minden házas zsellér, akik nem rendelkezik lóval vagy fogattal, kézi robottal tartoznak, akinek pedig több mint egy egész telke van, az az egy telket meghaladó részért külön robotot köteles teljesíteni. A 8 napi ro­bot napkeltétől napnyugtáig tart, éspedig akkor, amikor az az uradalomnak megfelel, és amikor az igényli. Amennyiben a 8 napi robotot nem töltik ki az uradalmon belül, akkor Jurisics kívánsága szerint a hátralévő robotnapokat az uradalmon kívül kell le­dolgozni, pontos elszámolás terhe mellett. A 8 napi roboton felül a négy falu jobbágyai­nak évente 10 bortized-fuvart kell teljesíteniük, amennyiben az uradalom nem paran­csolja meg nekik a bortized-fuvart, akkor 10 más fuvart kötelesek az uradalom számára elvégezni. 2) A három uradalmi rét megművelésével kapcsolatos rendelkezések érvényben maradnak, minthogy a jobbágyok 1567-ben szénát nem szállították Kőszegre, ezért ez­zel kapcsolatban egyezzenek meg Jurisiccsal. 3) A négy falu jobbágyainak - az 1544. évi határozat értelmében - a kőszegi várba irányuló épület- és tűzifa-fuvarokat, az uradalom többi falujával megegyező mér­tékben kell teljesíteniük. A felsoroltakon kívül a többi robotfajtát hatályon kívül he­lyezik, és Jurisics azokat nem követelheti a jobbágyoktól. 4) Mivel korábban a jobbágyoknak meg kellet művelniük a földesúri szántókat, most rögzítették, hogy ezeket nem kell megművelniük, de ennek fejében valamennyi jobbágytelek után évente 2 mérő búzát és zabot kötelesek „földbér"-ként az urada­lomnak adni. 5) A földesúri bor korábban sok tévedésre adott okot. Ezért meghatározták, hogy Nagygencs évente körülbelül 24 bécsi akót tartalmazó hordót köteles átvenni, és oly módon kimérni, hogy a nagy pintet 4 pfenniggel, a kis pintet 2 pfenniggel adják HKA NH G 68/A. 237-240. fol. 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom