Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században

drágábban, mint egyébként. Ludad és Doroszló 17-17 bécsi akót, Pöse, miután ott kevés a jobbágy, 10 bécsi akót vesz ár és mér ki. Jurisics köteles a falvaknak megfelelő' minőségű, iható bort átadni. A tévedések elkerülése végett, az elkövetkezendőidben Kőszeg város két esküdtjének jelenlétében ezeket a borokat alaposan meg kell vizsgálni, majd ugyancsak az ő jelenlétükben azokat falvakhoz ki kell szállítani. A bor kimérése után a pedig befolyt pénzt hiánytalanul kötelesek az uradalomnak átadni, és a bor tárolási költségét a borkimérés során nem szabad számításba venni, hanem az a jobbágyok „pénzét csapolja meg",

38 az üres hordókat pedig az uradalomnak vissza kell szolgáltatni. 6) A saját termésű és a községi bor kimérése ügyében a következő rendtartást írták elő: A négy falu jobbágyai évente Szent Mihály napjától, azaz szeptember 29-étől Szent György napjáig, vagyis április 24-éig rendelkeznek a borkimérés jogával. Ebben az időszakban mérhetik ki a jobbágyok saját, és a már előbb említett uradalmi borokat. Amennyiben ezen időszakon belül elfogyna a saját, illetve az uradalmi bor, továbbra is mérhetnek ki bort, azonban azt a földesúrtól kell megvenniük, mégpedig olyan áron, amelyért máshonnan is kapnának bort. Amennyiben az uradalom drágábban akarná adni a bort, akkor azt a jobbágyok más helyekről is beszerezhetik, és az engedélyezett, féléves időszak alatt kimérhetik. Szent György napjától Szent Mihály napjáig Jurisics egyedül bírja a bormérés jogát, és a jobbágyok kötelessége, hogy akónként 3 magyar dénár

39 fizetség ellenében ezeket a borokat átvegyék és kimérjék. 7) A jobbágyok tetszésére bízzák, hogy a saját vagy mástól származó bort a kis vagy a nagy pint szerint mérik ki. A csapmértéket és más egyéb illetéket bécsi akóban számítva és a tárolási költség levonását követően kell megfizessék az uradalomnak.

40 8) A jobbágyok saját boraikat, amelyeket se maguk, se a községi borkimérés során nem használnak fel, „kerék alatt"

41 eladhatják, de nem szállíthatják el és nem adhatják el azokat saját hasznukra a legközelebbi falvakban, azt a látszatot keltve, hogy azokat oda adták volna el.

42 A községi borkimérés fél esztendeje alatt a falvakban ne legyen hiány borban, és amennyiben a szabad borárusítás mellett a legkisebb részrehajlásra, csalásra vagy hiányra derül fény, akkor az engedélyt visszavonják, és az érintettek testi és pénzbüntetésben részesülnek, továbbá Jurisicsnek megengedik, hogy borait e községekbe szállítsa, amelyeket azoknak át kell venniük, és azokat a fent leírt módon a községek kötelesek kimérni. Azaz a tárolás költségeit nem szabad beszámítani. Ezt azt jelentette, hogy e költségek a jobbágyokat terhelték. Ellentétben az 5. pontban említettekkel, itt a magyar forintot használja pénznemként. 1 magyar ft = 100 dénár = 5/4 rajnai ft. Ez a határozat - azaz a más mértékkel történő borkimérés, és az adólevonás végrehajtásának bonyolultsága - magában hordozta a jövőbeli konfliktusok magját. Hordónként szekéren Ez azt jelenti, hogy a községek borkimérési joga saját településükre korlátozódott. 92