Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században

gáltassa vissza a doroszlóiaknak a tőlük elvett réteket, azonban azoknak a rétek fejében az uradalomnak kaszálónként 16 pfenniges bért kell fizetniük. Amennyiben az elkövetkezendőkben valaki meghal, és örökösei vannak, úgy Jurisics e földeket nem kobozhatja el, és meg kell elégednie a szokásos illetékkel. 5.) A doroszlói jobbágyok engedélyt kapnak, hogy a házaikhoz szükséges fát az erdőkből kivágják, de tartózkodniuk kell a fa pazarló, szükségtelen kivágásától vagy annak eladásától. A jobbágyok régi szokás szerint használják továbbra is a halászóhelyet, amely ellen Jurisics kifogással nem élhet. 6.) Az uradalmi bort illetően Nagygencs esetében a korábbi szerződés és határozat marad érvényben, azaz nem kell nekik évente 24 bécsi akónál többet átvenniük és kimérniük. A többi falu - Ludad, Pöse és Doroszló - esetében a korábbi határozat nem írt elő a földesúri borral kapcsolatban meghatározott mennyiséget, ezt azonban ekkor oly módon rögzítik, hogy minden falun 16, legfeljebb 17 bécsi akót köteles átvenni, és azt úgy kimérni, ahogy a nagygencsiek szokták kimérni, azaz a nagy pintet 4 pfenniggel, a kis pintet 2 pfenniggel drágábban. A község borkimérését illetően pedig az 1545ben meghatározott szabályok maradnak érvényben. 7.) A régi szerződésben rögzítettekkel egyezően, a jobbágyoknak le kell kaszálniuk a három uradalmi rétet, a szénát össze kell gyűjteniük, majd a várba kell szállítaniuk, és az uradalom mindezért - ahogy korábban - évi fizetésként 5 rajnai ft-ot és 12 mérő búzát tartozik adni. 8.) Nagygencs község szokás szerint a községi erdőben legeltetheti állatait, de az új erdőirtásokba 3 éven keresztül semmiféle állatokat nem szabad behajtani. 9.) A jobbágyok a túlzott robot miatti panaszát illetően a fenti szabályozás 1.) pontja a mérvadó. Jurisics más terhek teljesítésére nem kényszerítheti őket. 10.) Az uradalom számára a jobbágyok által végzett és panaszolt szőlőkaró-fuvart eltörlik, azonban a jobbágyok a jövőben az uradalom tudta nélkül ne vágjanak az uradalmi erdőben karónak való fát.

36 11.) Az elhunyt jobbágyok után megállapított füstpénznek a Jurisics által bevezetett megemelését hatályon kívül helyezik, az 1548-ban rögzített szabályzat marad érvényben. Az 1567. április 15-én kelt bizottsági jelentés Jurisicsot felszólította, hogy a jobbágyoktól ne várjon el többet, mint ami az urbáriumban és a szóban forgó határozatban áll, ezeknek a kötelezettségeknek azonban a jobbágyoknak eleget kell tenniük. A jelentés felhívta a figyelmet, hogy a későbbiekben mindkét fél tartózkodjon a további jogtalanságoktól, és a császár súlyos testi fenyítést helyezett kilátásba, valamint azt, hogy a határozat megszegése esetén az Udvari Kamara számára 500 dukátot kell büntetésként fizetni. A biztosok azon lázítok és a lázadás vezetőinek a megbüntetését, akik a többi jobbágyot az engedetlenségre és a lázadásra rávették, vagy akiket a lázadásra rá Ezáltal lesz a jobbágyok álcal panaszolt földesúri intézkedés oka nyilvánvaló. Mivel a jobbágyok a szőlőikhez a szükséges karókat a földesúr eló'zetes beleegyezése nélkül annak erdejében vágták, ezért az arra kényszerítette ó'ket, hogy a karókat az uradalom szőlőihez szállítsák. 90