Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?

időkben a polgárok pénzügyileg megengedhették, hogy fiaikat Bécsbe küldjék tanulni, de ez nem állt érdekükben, mivel a kevesek, akik egyáltalán tanulni akartak, inkább az itá­liai egyetemeket látogatták. A 16. században azután a Bécsi Egyetem lett a zágrábi egye­temisták kedvelt alma matróa. A gazdasági válság következtében megszűnt a polgárok le­hetősége - és szándéka is -, hogy fiaik magasabb szintű iskoláztatását finanszírozzák. A 16. század végén azután még egy változás ment végbe, amely talán a városi kultúrára is befolyást gyakorolt. Az idők folyamán kifejlődött ugyanis egy oligarchikus réteg, amely az addigi többé-kevésbé demokratikus városigazgatás helyére lépett. 2 Eh­hez az oligarchiához literátusok, kereskedők és kézművesek tartoztak, akik a nemesi rang megszerzése révén létrejött kevés számú városi nemességgel egy városi, de semmi esetre sem polgári felső réteget alkottak. Szerepet játszottak a királyi centralizációs tö­rekvésekben, és ezért az udvari-nemesi körhöz tartoztak. Megállapítható, hogy Zágráb­ban a 16. században és a 17. század első felében nem volt polgári vezetőréteg, amely polgári, azaz városi kultúrát képviselhette vagy képviselni akarta. Ezek a különböző, gazdasági, demográfiai és kulturális hatások bizonyos szellemi elszigetelődést okoztak, amely oda vezetett, hogy Gradec/Zágrábban a 17. századig ­leszámítva az adminisztrációt - semmilyen városi írásos kultúra nem alakult ki. Varasdon más volt a helyzet. 26 A várost az Itália és Magyarország közötti keres­kedelemben bekövetkezett változások nem érintették annyira, mint Zágrábot, és a tö­rök határ valamivel távolabb húzódott. A város gazdasági megerősödése következté­ben lejátszódott demográfiai növekedés és a város privilégiumainak helyreállítása nyo­mán Várasd a 16. század végén a polgári élet legfontosabb központja lett Észak-Hor­vátországban. Azt hiszem, e vélemény megállja helyét, jóllehet a két várost érintő, mélyreható és összehasonlító elemzés mindeddig még nem készült. Várasd lakosságá­nak száma - amely 1600-ban 2000-2300 között volt - hirtelen meghaladta Gradecét, bár nem a Zágrábbal együttes számot. 27 Az egyetemre járók száma ennek ellenére lé­nyegesen csökkent: míg a 16. század első negyedében 11 egyetemista látogatta a Bécsi és a Krakkói Egyetemet, a század végéig már csak 7 varasdi fiatal tanult ugyanott. 28 Ez világos jele volt annak, hogy Várasd, csakúgy mint Zágráb, megszűnt a műveltség leg­fontosabb kézenfekvő központja lenni. Ilyen körülmények között jött létre Varasdon az úgynevezett varasdi irodalmi kör. 29 Előfutárának a protestáns lelkész, Mihajlo Bucic tekinthető, akinek művei azon­Budak, Nevén: Gradske oligarhije u 17. stoljeiíu u Sjeverozapadnoj Hravatskoj. In: Die Entwicklung der bürgerlichen Welt im pannonischen Raum vom 16. Jahrhundert bis zur Französischen Revolution. Medunarodni kulturnopovijesni simpozij Mogersdorf, 1988. Osijek. Ured. Ivan Kampus. Zagreb, 1995. (továbbiakban: Budak, 1995/a.) 100-103. p. (Internationales Kulturhistorsiches Symposion Mogers­dorf; 20.) llijanic, Mira: Varazdin u 16. stoljeeu. In: Radovi Zavoda za znanstveni rad JAZU. Knj. 2. Varazdin, 1988. 447-457. P . Budak, 1994. 161. p. Budak, 1994. 128-130. p. Budak, 1994. 131. p. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom