Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?
ban nem maradtak fenn. 30 A kört négy író hozta létre: egy plébános (Anton Vramec) és három literátus - Ivan Pergosic, Blaz Skrinjaric és Blaz Antilovic). Vramec korábban Gradecben is plébánosként működött, de el kellett költöznie a városból, mivel nem volt hajlandó vele együtt élő feleségét és gyermekeit elhagyni. Hangsúlyozni kell, hogy Vramec a házassága és az egyházon belüli visszaéléseket illető kritikái ellenére mégis katolikus maradt, mely tény műveiből is kiviláglik. 31 Vramec volt a szerzője az első kajkáv nyelvű világtörténelmi krónikának és egy kajkáv nyelvű postillának. 32 E két mű egyike sem hozható bármily módon összefüggésbe a városi kultúrával, legfeljebb a városok alapításának a krónikájában történt gyakori említése (Memphis, Spárta, Genova, Augsburg, Párizs, Róma, Syracusa, Konstantinápoly, Milánó, Alexandria, Firenze, Konstanz, Buda, Velence, Dubrovnik) utalhat Vramecnek a város iránti rokonszenvére, de szembeötlő, hogy - néhány kivételtől eltekintve - a legtöbb város nagyobb vagy kisebb birodalom ill. arisztokratikus köztársaság központja volt. Ezek az említések ekképpen nem tekinthetők a polgári önazonossági érzés igazi kifejeződéseinek. Ivan Pergosic, a varasdi kör másik jelentős tagja lefordította horvátra az ismert magyar törvénykönyvet, Werbőczy Tripartitumát, mégpedig két verzióban: egyrészt kajkávra, másrészt stokávra. 33 E mű a feudális szokásjogot rögzítő jogkönyv volt, amely a városok helyzetét a középkori társadalomban elfoglalt helyük alapján szabályozta, de sem e téma súlypontja, sem a Tripartitum nem tekinthető a polgári akarat kifejeződésének. Sajnos, Pergosic másik, Prefaüones et epistole Desiderii Erasmi Rotterdami című műve elveszett. Csak azt tudjuk, hogy e könyv - amely egy, a törökök elleni megnyilatkozást is tartalmazott - a korszak horvát humanista irodalmának egyik tipikus darabja volt. 34 Mindez azt sugallja, hogy Pergosicban egy humanistát lássunk, akinek érdeklődése az egész horvát (vagy szlavón-horvát) királyságra kiterjedt, bár a városokat és polgárságukat nem sok figyelemre méltatta. A humanistáknak elitizmusuk miatt egyébként soha nem sikerük polgári mentalitásúvá válniuk. 3 ' Blaz Skrinjaric egyetlen műve, a De agno paschali előszavában a szerző hasonló álláspontra helyezkedett. 36 A könyv a szülőföld és a szlavón nép, valamint a keresztény Bucar, Franjo: Povijest hrvatske potestantske knjüevnosti. Zagreb, 1910. 14-, 16., 18. p. Jambrih, Alojz: Zivot i djelo Antuna Vramca. Cakovec, 1981. 70-83. p. Vramec, Anton: Krónika vezda znovih zpravliena kratka szlounzzkim iezikom. Ljubljana, 1578. [3] 64 fol.; Uő.: Postilla na vsze leto po nedelne dni vezda znouich szpraulena szlouenszkim iezikom. Sv. 1-2. Varazdin, 1586. [4] p., 238 fol.; [2] p., 113 fol. Putanec, Valailín: Kajkavski pisac Ivan Pergosic kao Varazdinac. = Varazdinski zbornik, 1983. (továbbiakban: Putanec, 1983.) 333-337. p. Putanec, 1983. 334. p. Sprandel, 1982. 244. p. Georgijidvic, Kosta: Hrvatska knjizevnost od 16. do 18. stoljeca u sjevernoj Hrvatskoj i Bosni. Zagreb, 1969. 48-49. p.; Sojat, Olga: Hrvatski kajkavski pisci. 1. Druga polovina 16. stoljeca. Zagreb, 1977. 151-176. p. (Pet stoljeca hrvatske knjizevnosti; 15/1.) 76
