Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?
volt egyértelműen az erosebb központ, és a középkor vége táján - körülbelül 1550-ig jelentkező válság mindkét várost azonos mértékben érintette. 1 ' De nem sokkal ezután Várasd gyorsan megerősödött és megelőzte a horvát fővárost, amely csupán politikai és egyházi elsőbbségét tudta megőrizni. 18 Struktúráját tekintve is különbözött egymástól a két város. Várasd egy kicsi, egységes és túlnyomórészt polgári város volt. Zágráb nagyobb volt, és két, azonos súlyú részből állt: a polgári szabad királyi városból, Gradecből, és az egyházi-püspöki városból, Zágrábból. A 16. században jelentkező gazdasági és társadalmi válság Gradecet sokkal mélyebben érintette, mint a püspöki várost. 19 A polgárságon belül egyetlen olyan csoport sem volt, amely az írásbeli műveltséget vagy a városi kultúrát egyáltalán megteremtse. Gradec helyzete a következő vázlattal érzékeltethető: - Az itáliai kereskedők távolmaradása a zágrábi kereskedelemtől (1400 táján) 20 + általános gazdasági válság (1450 után). - A város gazdasági és társadalmi lemaradása + demográfiai hanyatlás (1500 után) 21 + a török határ közelsége. 22 - Gazdasági és szellemi elszigetelődés. Utóbbi jól megfigyelhető a zágrábi származású egyetemi hallgatók számának alakulásán. 23 1511 és 1529 között legtöbben a Bécsi Egyetemen tanultak, és ekkor Gradec egy rövid időre visszaszerezte az Itália és Magyarország közötti marhakereskedelemben korábban elfoglalt helyét, melynek révén gazdasági helyzete javult. 24 Az ezt megelőző Adamcek, Josip: Agrarni odnosiu Hrvatskoj od sredíne XV do kraja XVII stoljeéa. Zagreb, 1980. 396407. p.; Krivosic, 1981. 68-69. p.; Budák, 1995. 135. p.; Budait, Nevén: Gradec u kasnom sredjnem vijeku. In: Karapus, 1994. (továbbiakban: Budák, 1994/a.) 85-90. p. 18 Budák, 1994. 172-173. p.; Budák, 1995. 135-136. p. KampuS, Ivan - Kararnan, Igor: Tisucljetni Zagreb. Zagreb, 1975. 65-68. p. Klaic, Nada: O firentinskoj koloniji na zagrebackom Gradecu potkraj XIV sroljeca. = Balcanica, 1983. 57-72. p.; Budák, Nevén; I fiorentini nella Slavunia e nella Croazia nei secoli XIV e XV. = Arcbivo storico italiano, 1995. 681-695. p. 21 Krivosic, 1981.70. p. A 16. századi török határ kérdéséről csaknem áttekinthetetlen irodalom áll a kutatók rendelkezésére. Csupán illusztrációs célból két konferenciakötetre hívom fel a figyelmet: Kleinlandschaft und Türkenkriege. Symposion im Rahmen der „Schlaininger Gespräche" vom 22. - 25. September 1983 auf Burg Schlaining. Hrsg. Rudolf Kropf, Wolfgang Meyer. Eisenstadt, 1983. 268 p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 68.); Kleinlandschaft und Türkenkriege. [2.] Sozialer und kultureller Wandel einer region zur zeit der Türkenkriege. Symposion im Rahmen der „Schlaininger Gespräche" vorn 26. - 30. September 1984 auf Burg Schlaining. Hrsg. Rudolf Kropf, Wolfgang Meyer. Eisenstadt, 1986. 385 p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 73.); Süicí, Ferdo: Hrvati na Beckum sveucilistu od godine, 1453-1630. = Vjesnik Zemaljskog arhiva, 1903. 161-171. p.; Budak, 1994/a. 88. p. Pick/, Othrnar: Die auswirkungen der Türkenkriege auf dem Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hrsg. Othmar Pickl. Graz, 1971.85-86. p. 74
