Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?

De egy szerző csak akkor tartozik a városi kultúrához, ha ő maga polgár és nem pedig az egyház vagy a (városi) nemesség tagja? A válasz bizonyosan nemleges: ez művei tartalmától függ, nem pedig társadalmi származásától és hovatartozásától, azaz, hogy a szerző a városi kulturális javak létrehozójának tekinthetjük vagy sem.

10 Egyik lényeges jellemzője volt a késő középkori városi kultúrának a mindennapi élet írásbelisége. Ez a folyamat Észak-Horvátországban egy évszázaddal később kezdődött meg, mint Dalmáciában, ahol az írásbeliség megindulása Itáliával egyidőben zajlott le. A legkorábbi városi jegyzőkönyvek, amelyek a 14- századból származnak, Zágráb szabad királyi városból maradtak fenn." Várasd város legkorábbi iratai a 15. század közepén keletkeztek.

12 Természetesen lehetséges, hogy már korábban történtek kísérletek, hogy a városi igazgatásban és jogszolgáltatásban az írásbeliséget alkalmazzák, annak érdekében, hogy a bizonyításból a szóbeliség okozta kétségeket kiküszöböljék. De ez nem túlságosan valószínű, mivel az írásbeliség bevezetésére tett első próbálkozás megjelenése - Dalmáciában (13. század),

13 Zágrábban (14- század) és Varasdon (15. század) - közötti időbeli eltérések nem annyira a nevezett városok ill. városcsoportok közötti eltérő fejlődési fokoknak feleltek meg pontosan, hanem inkább visszatükrözték az időben eltérően végrehajtott azon kísérleteket, amelyek a városi társadalom községgé történő szervezését célozták.

14 Miként már a szakirodalom feltárta, a városi igazgatás és mindennapok írásbelisége szoros összefüggésben állt a községi társadalom fejlődésével.

15 Természetesen mindkét városban, azaz Zágrábban és Varasdon már létezett írásos kultúra, ám az nem a polgársághoz kapcsolódott, hanem az egyházi személyekhez. Különleges helyzet alakult ki Zágrábban, ahol a püspöki hivatal - legalábbis II. István püspök szándéka nyomán a 13. század első felében - rendkívül nagy szerepet játszott a könyvek előállításában és gyűjtésében, valamint a fiatal klerikusok képzésében.

16 A városi élet írásbelisége azonban mindkét városban eltérő fejlődési fokon állt. Ez elsősorban a Zágráb és Várasd közötti társadalmi és gazdasági különbségekkel hozható összefüggésbe. A városiasodás első szakaszában - hozzávetőlegesen 1450-ig - Zágráb Janata, Johannes: Stadt und Literatur im Spätmittelalter. In: Stadt und Kultur. Hrsg Hans Eugen Specker. Sigmaringen, 1983. (továbbiakban: Specker, 1983.) 62., 67. p. (Stadt in der Geschichte; 11.) Tkalcic, Ivan Krstitelj: Dva odlomka za povijest grada Zagreba u XIV vijeku. In: Starine JAZU. sv. 7. Zagreb, 1875. 30-46. p.; Uő: Monuments historica civitatis Zagrabiae. 11. Zagreb, 1905. 227-249. p. Tanodi, Zlatko - Wissen, Adolf: Monumenta historica liberae regiae civitatis Varasdiensis. Tom. 2. Varazdin, 1944. 281 p. A legrégebbi példák Dubrovnikből származnak: Cremosnik, Gregor: Spisi dubrovacke kancelarije. 1. Zapisi notara Tomazina de Savere, 1278-1282. Zagreb, 1951. 462 p. (Monumenta historica Ragusina; 1.) Steindorf, Ludwig: Die dalmatinischen Städte im 12. Jahrhundert. Köln-Wien, 1984- 152-179. p.; Budak, 1994. 31., 210. p. Steindorf, Ludwig: Stari svijet i novo doba. O Formiranju komune na istocnoj obali Jadrana. = Starohrvatska peosvjete. Ser. 3., 1987. 141-152. p. 16 Tkalcic, Ivan Kristitelj: Prieporod biskupije zagrabacke u XIII vieku. = Rad JAZU 41., 1877. 122-154. p.; Budak, Ncven: Babonic, Stjepan. In: Hrvatskibiografski leksikon. 1. Zagreb, 1983. 305-306. p. 73