Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban?

Gerics professzor logikus elemzése egységet képez, még ha kissé el is tér saját, 1987-ben leírt érvelésétől, viszont onnan idekapcsolhatjuk a királyválasztó országgyűléseken játszott szerepük rendiség szempontjából negatív értékelését. Mint fentebb láttuk, magam 1963-ban egészen más érveléssel hasonló eredményhez jutottam, amit azonban Elekesre tekintettel nem írhattam meg, viszont Bónis professzor 1971-ben arra hivatkozva tette 1541 utánra a magyar harmadik rend megalapítását. 1979-ben viszont - éppen a „membrum regni" adatok alapján - ha megkötésekkel is, - végül mégis elismertem a városok országrendiségét. Olvasóim bizonyára tudni szeretnék, hogy tudós barátom műve nyomán ma hogy látom a kérdést. A városokat „membrum regni"-nek említő Gerics által idézett adatok egy része kétségkívül földrajzi értelemben alkalmazza a kifejezést. Mivel ezek többnyire a különleges jogi helyzetű és távoli Dubrovnikkai kapcsolatosak, ahol a másutt nem előforduló „membro de la corona" is előfordul,

23 nem biztos, hogy ez érvelésként elfogadható lenne. Viszont van nemcsak dubrovniki földrajzi értelmű „membrum" említés, így tudós barátom fejtegetésének van alapja.

24 Az azonban, hogy néhány esetben a kifejezés vitathatatlanul földrajzi értelmű, nem jelenti azt, hogy a nagyszámú egyéb adatnál mégis nem a hagyományos értelmezés - ha talán nem is minden esetben - lenne helyes.

25 Gerics érvelése szerint egyedek esetében a „membrum" szó kimutathatóan valóban az ország, tehát valamely rend tagját jelenti, és mivel van olyan adat, amikor ez nem fizikai személy esetében földrajzi jelentésű, ezért ez utóbbiaknál mindig így kell értelmezni. Elvileg ez is lehetséges, azonban számomra a bizonyítás nem meggyőző. Ezért vizsgálnunk kell a hagyományos értelmezés elfogadhatóságának lehetőségét is. Az ország, vagy a birodalom tagja máshol is előfordul rendi értelemben, ami tulajdonképpen már közhely.

26 Olykor a „jelentős", „nem a legkisebb" jelzővel ellátva fordul elő ez a kifejezés a közvetlenül a Német Birodalom alá tartozóknál. Ez a birodalmi városokra is vonatkozik.

2

' Bak M. János: Königtum und Stände in Ungarn im 14-16. Jahrhundert. Wiesbaden, 1973. 77-, 122. p. (Quellen und Studien zur Geschichte des Ostlichen Europa; Bd. 6.) Itt jegyzem meg, hogy a Gerics fenti munkájában (Gerics, 2002. 84- p.) említett dubrovniki oklevelet kétféleképp is lehet értelmezni (civitatem istam,que in partibus istis unicum regni illius membrum est): földrajzi és rendi értelemben egyaránt, hiszen azokon a részeken a város egyedül volt elvileg magyar uralom alatt, ami az első magyarázat mellett szól, viszont - amennyiben rend volt - akkor is ő volt ott az egyetlen. Dubrovnikot azonban - akár rend volt, akár nem - nem vehetjük egy kalap alá a magyarországi városokkal, hanem csak a melléktartományokkal. Ilyen adatokra lásd például Bónis, é. n. 519. p.; Kubinyi, 1979. passim. Lousse, Emik: La société d'Ancien Régime. Organisation et representation corporatives. 1. Tom. Louvain, 1952. (továbbiakban: Lousse, 1952.) 251. p.; Eberhard, Winfried: Herrscher und Stände. In: Pipers Handbuch der politischen Ideen. Hrsg. hing Fetscher, Herfried Münkler. Bd. 2. Mittelalter. Von den Anfängen des Islams bis zur Reformation. München - Zürich, 1993. (továbbiakban: Eberhard, 1993.) 467. p. kenmann, Eberhard: Integrations- und Konsolidierungsprobleme der Reichsordnung in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts (továbbiakban: Isenmann, 1987.) In: Europa, 1500. Integrationsprozesse im Widerstreit: Staaten, Regionen, Personenverbände, Christenheit. Hrsg. Ferdinand Seibt, Winfried 59