Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Roland Widder: Ha a nemzetállamot már magunk mögött tudnánk, és a határ csak emlékezet lenne. A folyamatos érvelés kísérlete

- és eddig még alig kutatott - módon a követelések revizionista spirálját ismét oly módon kényszerítse a revízióra, továbbá a politikai kívánságok szerencsekerekét úgy forgassa meg, hogy 1945 után rövid időre felcsillanjon a remény, hogy Sopron és környéke mégis csak Ausztriához kerüljön ... Az egykori, 1921 januárjában megszületett szövetségi törvény egyszer már hiábavaló módon jelölte meg Sopront Burgenland tartomány székhelyének. Továbbá maga a korábbi tartományi politika nyelvi szabályozása Kismartont csupán e funkció helyfoglalójaként választotta ki, majd további, jogilag tisztázatlan kísérlet után (1965ben Kismarton városjogának ürügyén) végül csak 1981-től kezdődően találta meg saját tartományi fővárosának formuláját. A Burgenlandra vonatkozó kívánságok eme egyszer meleg, egyszer hideg fürdőjében 1938 és 1945 között a tartomány „újrafelosztására" két, további tervezet érvényesült, illetőleg hatott: egyrészt 1938 és 1945 között a tartomány államjogilag valóban a Német Birodalomhoz tartozott, és ezért osztották be a szomszédos Gaukba, illetőleg ezt követően, 1945-ben rövid időre a szomszédos szövetséges tartományokba, másrészt Alsó-Ausztria és Stájerország politikai központjaiban a háború utáni tervezők tárgyalóasztalán „megvalósítandó kívánságaként szerepelt. Az ezt követő, konfliktusosnak jellemzett és „határtartományaként definiált, úgyszólván gazdaságpolitikai szempontból zsákutcának képzelt és látens előőrsnek vélt helyzet, és az egykor „vaskeménységű"-nek mondott, kelet-európai ország - Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke által 1983-ban tett kijelentés szerint a „gonosz birodalma" - irányába pozícionált védelmi magatartás zárt hurokká változott. Ez olyan fogalom köré összpontosult, mint a csatlakozás, az utolérés és a megelőzés: a felgyorsított hajsza a lemaradás felszámolásért, a technokráciára támaszkodó, tengeri hidakat és gátakat, autópályákat és olajfúrókat birtokló diadal. A határtérségek eddig legaktuálisabb utólagos igazolása gazdaságpolitikai tényekben jutott kifejezésre. A közlekedéspolitikát a jövedelmek közötti különbségek és az árelőnyök irányítják. A támogatási rendszer közvetlen beruházásban, iskolaegyesítésben vagy a mezőgazdasági bérletekkel való ügyeskedésekben testesül meg. A gazdasági verseny kiigazított és megszabott lépésben válik elfogadottá. Az európai nemzetfelettiség jövőbeli összekötő elemeként a maga határon történő átnyúlásával már érzékelhető és kipróbálható volt a Ziel-1 területén belül Burgenlandban, a határon történő átlépésével a jövő EU-tag régióiba és a korábbi anyaországba. A jövő történészei Burgenlandot vélhetően néhány évig kétértelműséggel teli fogalomként fogják értelmezni: az azonosságkeresés eddigi metaforáinak lebontása az aktuális fogalomtár új kirakós játékában hozzásegít majd a szavak cseréjéhez. Burgenland kivételezettsége a futballért és a mandátumokért folyó (politikai) játékban egyszer majd epizód lesz, hogy éllovas vagy sereghajtó legyen. Az élhető ország majd a nap országának első lépcsőfokaként szolgál, és a határtartományt (ismét) hídnak, átmenetnek, átvonulási területnek és tranzitszakasznak fogják nevezni az új sűrűn lakott központok vonzáskörzetében. A következő évtizedek átmenetiségének tarsolyában meglepő fogalmak rejlenek. 560