Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Walter Brunner: Magyarok a Mura felső-stájerországi völgyében 1480 és 1490 között
mukra. Ugyancsak 1490. december 31-én nyílt levélben tudatta a császár a hatalom birtokosaival, hogy megengedte a murauiaknak, hogy városukba nyers vasat hozhatnak be Hüttenbergből is, majd azt műhelyeikben megmunkálhatják és kívánságuk szerint eladják, mint ahogy ezt az obdachi polgárok is megtehették.' 6 Feltehetőleg a murauiak korábban csak vordernbergi vassal kereskedhettek és azt munkálhatták meg. A előző évtized magyar és török ostromait nem csak a kereskedelemi forgalom, hanem a város védelmi létesítményei is megszenvedték. 1491-ben és 1492-ben a császár több parancsot adott ki a muraui polgárok életkörülményeinek javítása érdekében: a város alatti hidat helyrehozatta, az Erchtagmarkton a raktárházat állíttatott fel, és elrendelte a vámok ismételt beszedését. A császár szinte elhalmozta a polgárokat kedvezményekkel. 1492. január 10-én III. Frigyes császár ismételten általános parancsot adott ki a murauiak érdekében, és megengedte nekik, hogy a Stájer Hercegségben és annak környékén a vas után vámot szedhessenek. 1492. november 7-én a császár az új magyar királlyal, Ulászlóval a pozsonyi béke keretében diplomáciai értelemben is befejezte a háborút, és a magyarok nyomásának engedve, kegyelemben részesítette Niklas von Liechtensteint. Ugyanakkor megtagadta a császár a Liechtenstein-féle javak kiszolgáltatását. Három évvel a város átvételét követően, 1493. augusztus 19-én Linzben meghalt a császár. Csak Frigyes fiával, I. Miksával (1493-1519) tudott Niklas von Liechtenstein egyezségre jutni. 1495. január 16-án Miksa megerősítette azon rendelkezését, miszerint Niklas von Liechtensteinnek Murau városát, kastélyát Grünfelssel és az uradalom egyéb tartozékaival együtt - amelyek az elmúlt háború során a Mátyás magyar király kezére kerültek - ismét át kell adni. Miksa e rendeletében hivatkozott a pozsonyi béke során aláírt szerződésre, amelyben Niklas von Liechtensteint kedves híveként említette. 7 ' Miksa király csupán a muraui és weinbergi uradalom területén található vadászterületet tartotta meg magának, ahol szarvasokra és zergékre vadásztak. Jóllehet megígérte ezt a vadászterületet Liechtensteinnek és örököseinek, ám mégis másként állapodott meg vele, mint ahogy azt a következő oklevélben olvashatjuk: „... kössünk egyezséget adott vadászterület ügyében és lehetőség szerint szándékunkban áll Ont kielégíteni." lS Niklas von Liechtenstein a vadászterületről történő lemondásáért kárpótlást kapott. Murau polgárainak a császár megparancsolta, hogy Niklas von Liechtensteinnek és örököseinek jövőben ismét engedelmeskedjenek és legyenek irányába szolgálatkészek. Niklas von Liechtensteinnek reverzálist kellett adnia a király számára Murau kastélyának és városának a visszaszolgáltatása miatt, amelyben igyekezett a Mátyás magyar királyhoz történt átpártolását kényszerként feltüntetni: Muraut az elhunyt Mátyás, a magyarok királya, az elmúlt háborús idők során elvette tőle - magyarázta bocsánatkérően. 76 ScLA Urk. Nr. 8705 a., másolat. 77 SAM Urk. 432-434.; StLA Urk. Nr. 9320. 78 SAM Urk. 1495. január 14. 52
