Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kiss Mária: A Szociális Testvérek Társasága Vas megyében

A két társulat ügyének rendezését, a Szociális Missziótársulatból való kiválást, a magyar püspöki kar a területileg illetékes főpásztorokra bízta.

4 Margit testvér elgondolása szerint a társaság munkája, szolgálata magában foglalja a karitatív, szociális és mozgalmi munkát, valamint a közéleti tevékenységet. A szociális testvérek dolgoztak egyházközségekben, részt vettek állami, városi és egyházi szegénygondozásban, népkonyhát vezettek, ínségakciókat bonyolítottak le. Óvodát, napközit, cselédotthont, öregek otthonát, árvaházakat vezettek. Varró-, főző-, háztartási- és ipari tanfolyamokat szerveztek, nyári táborokat rendeztek. A szociális testvérek 1940-től 1945-ig részt vállaltak az állami szociális munkában, megyei, városi és járási vezetői szinten. Különböző egyesületeknek vezető képző kurzusokat szerveztek. A Szociális Testvérek Társasága Vas megyében is megpróbált gyökeret verni. Működésének első állomása a vasvári járás egyik községe, Rábahídvég, a szociális testvérek rábahídvégi letelepítésének szorgalmazója Szekér Antal, a falu plébánosa volt. A letelepedést hosszas tárgyalás előzte meg. A testvérek munkája, állása a Bertha-féle alapítványtól függött. Bertha György (1841-1905) végrendeletében Rábahídvég községet jelölte meg egyik örökösének azzal a kikötéssel, hogy örökségéből alapítványt létesítsenek, amely a szegények támogatását szolgálja és a falu iskolán kívüli művelődését segíti elő.

5 A vagyont csak kulturális és szociális célra fordíthatták. Mivel a lakosság nagy része szegény volt - napszámból, idénymunkákból éltek - az őszi-téli időszakban nem volt rendszeres jövedelmük. A lakosság jelentős hányada cigány volt, ők nehezebb szociális helyzetben éltek. A végrendelet a téli hónapokra egy szegénykonyha felállításáról is rendelkezett, hogy a legszegényebbek napi ellátása biztosítva legyen. Intézkedett a gyermekek nyári felügyeletéről, egy „nyári gyermekmenhely", óvoda felállításáról is. Bertha György elgondolása szerint az óvodában márciustól októberig a szegény gyermekek ingyenes ellátásban részesülnének, a jobb körülmények között élő családok gyermekei pedig csekély térítési díj mellett vehetnék igénybe az óvodai foglalkozást.

6 Az óvoda felállításának gondolata találkozott a falu igényével, de találkozott a vármegye szociális irányú törekvésével, akaratával is. A Vármegyei Közművelődési Tanács 1926-ban népházak létesítését tervezte. A megye területén elsősorban olyan településeken kívánták létrehozni, ahol volt megfelelő épület, vagy a népház létesítése csekély átalakítással megoldható lett volna. A népházakban kaptak volna helyet az olvasó- és gazdakörök, valamint a különböző ifjúsági egyesületek is. Rábahídvégen volt A Magyar Katolikus Püspökkari Tanácskozások története és jegyzökönyvei 1919-1944 között. 1. köt. Összeáll., bev. Beké Margit. München-Bp., 1992. 114. p. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae; 12.) Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtára. Szilassy Piroska: A Bertha-alapítvány. Szakdolgozat. Szombathely, 1999. (továbbiakban: Szilassy, 1999.) 16. fol. A rokonok is örököltek, a falunak nagyjából a vagyon fele jutott. 6 Szilassy, 1999. 17-18. fol. 510