Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Melega Miklós: „Szombathely Andrássy útja". A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában
MELEGA MIKLÓS „SZOMBATHELY ANDRÁSSY ÚTJA". A SZÉLL KÁLMÁN UTCA TÖRTÉNETE A DUALIZMUS KORÁBAN „... amikor csendes éjbenyúló órán kiszáll az utas a vonatból, Magyarország legtisztább pályaudvarára lép ki. ... S az út amerre jár, csupa aszfalt, csupa két-három emeletes házak, disz, pompa s főleg tisztaság mindenütt, autók, fogatok, villamosok sürögnek-forognak, most egy nyílegyenes utón gördül végig a zajtalan gépkocsi, melynek végén ezüst tükrös kávéház teraszáról szól az andalitó muzsika...'" A SZÉLL KÁLMÁN UTCA JELENTŐSÉGE A dualizmus időszaka viharos ütemű urbanizációs folyamatokkal és tervszerű városfejlesztési koncepciók megjelenésével köszöntött Magyarországra. A modernizációban élenjáró Budapest nyugat-európai nagyvárosok mintáját követte. A városszerkezet alakításakor, új utcák nyitásakor a várospolitikusok és tervezó'k szeme eló'tt a párizsi avenue-k és a bécsi Ringstrasse példája lebegett. Budapest világvárosi arculatának megteremtésében döntő szerepet játszott az impozáns Sugárút, a későbbi Andrássy út kiépítése. A banki hitelből, állami támogatással és Andrássy Gyula gróf miniszterelnök személyes közreműködésével megvalósított beruházás Európa egyik legszebb útvonalával ajándékozta meg a fővárost. 2 A vidéki Magyarország városai számára Budapest jelentette a követendő modernizációs modellt. Egyes települések adottságai és anyagi erői lehetővé tették, hogy a fővárosi minta nyomán maguk is megkíséreljék kiépíteni saját sugárútjaikat. E városok sorába tartozott Szombathely, ahol - ha a példaképhez mérten provinciális abb és foghíjasabb formában is -, de sikerült létrehozni egy, a helyi viszonyok között impozánsan ható sugárutat. Az utcát - a pesti példát követve - egy politikusról, a későbbi miniszterelnökről, a város „patrónusáról", Széli Kálmánról nevezték el. 3 Szombathely, 1777-1927. Jubiláris emlékalbum. Szerk. Fehér Károly. Szombathely, 1927. (továbbiakban: Fehér, 1927.) 42. p. Hanák Péter: Az elpusztíthatatlan város. = Budapesti Negyed (továbbiakban: BN) 1993. 1. sz. (továbbiakban: Hanák, 1993.) 13. p.; Vörös Károly: Városépítészeti modell Kelet-Európában. = BN 1993. 1. sz. 33-41. p.; Radosjenő: Magyar építészettörténet. Bp., 1975. (továbbiakban: Rados, 1975.) 290. p. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely Város Képviselő-testületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: SZV Közgy. jkv.) 23/1894-; Katus László: A népesedés és a társadalmi 455