Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Melega Miklós: „Szombathely Andrássy útja". A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában

A Széli Kálmán sugárút többet jelentett a város életében, mint egy egyszerű utca. A településre látogató idegenek itt szerezték első benyomásaikat Szombathelyről, amint a vasút irányából megközelítették a belvárost. Ezen az útvonalon haladt végig a villamosvasút is, miáltal a nagyforgalmú utca még frekventáltabb helyzetbe került; egyfajta kirakattá vált a külvilág felé. A városvezetés ezért tudatosan is igyekezett elősegíteni az utca kiépülését, mely a helyi polgárság elvárása szerint Szombathely nagyvárosias képét volt hivatva erősíteni. A kortársak büszke öntudattal tekintettek a sugárútra, mely szemükben a város erejét, töretlen fejlődését, a jövőbe vetett hitet testesítette meg. Mindeközben hiányosságait alig vették észre. A Széli Kálmán utca - mint a város növekedésének sajátos terméke és az egész dualizmus-kori városfejlődés egyfajta leképeződése - a korszak szimbólumává vált.

4 Az utca kiemelkedő jelentőségét a későbbiekben is megőrizte, és az aktuális ideológiai szempontoknak, a politikai széljárásnak megfelelően többször is átkeresztelték, csakúgy, mint a hasonló szimbolikus tartalmakat hordozó Andrássy utat, amely a szocialista érában a Sztálin, a Magyar Ifjúság, majd a Népköztársaság útja elnevezést kapta. A Széli Kálmán utca - fővárosi testvére sorsában osztozva - előbb a Sztálin, majd az enyhülés éveitől a semlegesebb hangzású Savaria nevet viselte, hogy aztán a rendszerváltás után újra visszakaphassa eredeti nevét.

5 AZ UTCA SZÜLETÉSE Szombathely határában 1865-ben jelent meg a vasút. Az állomás a település beépített területétől keletre, attól tekintélyes távolságra épült fel. A városvezetés ekkor elfogadott egy szabályozási tervet, mely a történelmi városmagtól a vasút irányába új utak nyitását irányozta elő, a közbeékelődő, dűlőutakkal és árkokkal tagolt mezőségen át. Az utcák kihasításának előfeltétele lett volna a földbirtokok tagosítása, de a városvezetésnek nem voltak hatékony eszközei a magánkézben levő térség rendezésére, így a tervek nem válhattak valóra.

6 szerkezet változásai. In: Magyarország története, 1848-1890. Fó'szerk. Kovács Endre, szerk. Katus László. 2. köt. Bp., 1979. 1140. p. (Magyarország története tíz kötetben); Károlyi Antal - Szentléleky Tihamér: Szombathely városképei-műemlékei. Bp., 1967. (továbbiakban: Károlyi - Szentléleky, 1967.) 87. p. Boáányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1895-1910 és műszaki létesítményei. Bp., 1910. (továbbiakban: Bodányi, 1910.) 10. p.; Fehér, 1927. 42. p.; Kalocsai Péter: A villamosvasút szerepe Szombathely dualizmus kori urbanizációjában. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1997. 4- sz. (továbbiakban: Kalocsai, 1997.) 436-438. p. Hanák, 1993. 16. p.; Feiszt György: Szombathely utcanevei és utcanévváltozásai. Szombathely, 1995. 64- p. (Acta Savariensia; 11.) 6 VaML SZV Közgy. jkv. 57/1865.; Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. (továbbiakban: Balogh, 1898.) 124. p. (Magyarország Vármegyéi és városai; 3.); Bauer ]enő: Éhen Gyula és kora. Szombathely, 1934. (továbbiakban: Bauer, 1934.) 17. p. 456