Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években

sem katona újoncok, sem pedig más segélyek adására nem kényszeríthető az ország. Tekintettel a monarchiát fenyegető állítólagos veszedelemre, Zala megye közgyűlése azzal a kéréssel fordult az uralkodóhoz, hogy a király hívja össze az országgyűlést, mind az újoncozás jóváhagyásához, mind pedig „... az országnak legsürgetőbb, s mindeddig elhalasztott egyéb kívánságai.. ."

20 rendezésére. Az uralkodóhoz intézett felirat jóváhagyásakor a zalai közgyűlés megjegyezte, hogy az országgyűlésen valószínűleg még a kértnél nagyobb újonclétszámot is hajlandók lesznek megajánlani, ha azt indokoltnak látják.

21 Ezek után Zala megye közgyűlése egyszerűen félretette a helytartótanács leiratát, amely az újoncozás végrehajtásáról kívánt rendelkezni, a helytartótanács elnöki tisztjét ellátó József nádort pedig feliratban kérték, hogy segítse elő az országgyűlés összehívása érdekében az uralkodóhoz intézett feliratok kedvező elbírálását.

22 A zalai feliratra adott uralkodói választ tartalmazó, július 27-én kelt királyi leiratot a megye adminisztrátora az 1821. november 5-én kezdődött közgyűlésen mutatta be. Az uralkodó leiratában keményen megdorgálta, és április 4-ei újoncozási rendeletének haladéktalan végrehajtására utasította Zala megyét. Elvetette az országgyűlés összehívását, Zala megyét pedig megrótta, hogy az újoncozást indokoló politikai körülményekről merészelt érdeklődni. A leirat szerint ugyan az itáliai felkeléseket sikerült elfojtani, más veszélyek azonban továbbra is fennállnak. Ezeket viszont csak az uralkodó tudhatja és láthatja át, ebből adódóan Zala megyére mindezek nem tartoznak, csak az, hogy teljesítse kötelességét. Zala megye közgyűlése a fentiek kihirdetése után leszögezte: azért kérték feliratban az országgyűlés összehívását, mert meg vannak győződve, hogy az országgyűlésen kívül kívánt újoncok kiállításához az ország sarkalatos törvényeinek megsértése nélkül nem foghatnak hozzá. Mivel pedig a királyi trón, valamint az ország alkotmánya és szabadsága is az ország sarkalatos törvényein nyugszik - érvelt a zalai közgyűlés - mindkettőnek fenntartása megkívánja azt, hogy ezt a talpkövet semmilyen módon se sértsék meg. Mindezekre tekintettel - és hivatkozva arra, hogy a történelmi példák bizonysága szerint még olyan esetekben is tudott intézkedéseket hozni az országgyűlés, amikor már az ellenség az országban volt - Zala megye közgyűlése ezúttal is megtagadta az újoncozás végrehajtását, és ismételten az országgyűlés összehívását, valamint ennek érdekében a nádor közbenjárását kérte felirataiban.

23 Miközben a Zala megye második feliratára érkező uralkodói válasz hosszú hónapokig váratott magára, 1822. augusztus 13-án I. Ferenc elrendelte, hogy a hadsereg fenntartására szolgáló hadiadót - tekintettel az állam hatalmas méretű eladósodására papírpénz helyett azonos névértékű, ám valójában két és félszeresét érő ezüstpénzben ZMLMkgy.jkv. 942/1821. Uo. ZML Mkgy. jkv. 943/1821.; Ferenc» Zoltán: Deák élete. 1. köt. Bp., 1904. (továbbiakban: Ferenczi, 1904.) 68. p. Ferenczi csak érintőlegesen utalt az 1821-1823. évi zalai közgyűléseken történtekre, az eseményeket nem részletezte. ZML Mkgy. jkv. 2160/1821.; Ferenczi, 1904. 68. p. 390