Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

is egy, hanem két kamarai biztost neveztek ki, hogy a tisztújítás mellett ellenőrizze a város számadáskönyveit, a tisztviselők fizetését, az árváknak kiutalt pénzeket, a városok vám- és kocsmáltatási jövedelmeit, a használt mértékeket, a céhszabályzatok betartását stb.

34 A kamara a városoktól várható nagyobb haszon kedvéért a 17-18. század fordulóján oly annyira beleavatkozott a városok gazdálkodásába, hogy a városi bores húskimérés jogát már nem a városi tanács, hanem a kamara kívánta bérbe adni.

33 A 17. század végére a Magyar és Szepesi Kamara szerepe csökkent, illetve más szervekkel kellett a városi tisztújítás feletti ellenőrzést megosztaniuk. A kamarai biztosok jelenléte ekkorra már „régi szokásként" jelenik meg az uralkodói parancslevelekben.

36 A 17. és a 18. század fordulóján a biztosok jelentéseit elsősorban a Magyar Királyi Kancellárián keresztül küldték az Udvari Kamarához.

37 A helytartótanács felállítása után az új kormányszervnek kellett ügyelnie arra, hogy az országgyűlési végzéseket és királyi rendeleteket a városokban végrehajtsák. Ezt követően a szabad királyi városok közigazgatási ügyeit a helytartótanács intézte, gazdasági ügyeik feletti ellenőrzést pedig a kamara végezte. A tisztújítások ellenőrzése ezentúl vegyes, kamarai és helytartótanácsi üggyé vált, a kiküldött két biztos egyikét a kamara, a másikat a helytartótanács delegálta.

38 Az alább közölt forrás e folyamatról tudósít. A királyi biztosok, Franz Bernhard von Wallsegg báró kamarai adminisztrátor és Madarász Márton kamarai tanácsos - korábban hosszú ideig kassai aljegyző, jegyző, majd szenátor - jelentése ismereteink szerint eddig az egyetlen előkerült olyan okmány, amely ilyen részletességgel számol be a biztosok jelenlétében és tevőleges befolyására megválasztott városi tisztújításról. Ügy véljük, nem csupán a téma - a városi igazgatás egyik fontos periódusának felvillantása -, hanem a forrás nyelvezete is igazodik az ünnepelt, Bariska István kollégánk munkásságához. A források közlésekor a rövidítéseket minden esetben feloldottuk, de a rövidítés tényét nem jelöltük. Nagybetűvel csupán a főneveket és a közneveket írtuk át, az összes többi esetében a kisbetűs átírást alkalmaztuk. Abban az esetben, amikor egy-egy hangot több betűalak is jelölhet, a kiejtésnek megfelelő betűt alkalmaztuk, vagyis például 'unnd' és nem az 'vnnd' alakot. * * * AMKHII. 1694.; MOLE 136 MKA Div. instr. Irreg. 13. t. 24-30. pag. 1697. január 8. MOL E 249. SZKL Ben. man. 1701. április nr. 12. Bécs, 1701. április 30. AMK Schw. nr. 11.454- Bécs, 1700. december 13. MOL A 20. Magyar Kancelláriai Levéltár. Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. Litterae Camerae Hungaricae 14./1696.; 4., 16/1699.; 25-27/1701.; 11., 17., 21., 28., 30-32/1702.; 7-8., 14/1703.; 8/1704.; 4/1706.; 4/1707.; 3/1708.; 2-3., 5-8., 11-12/1709.; 2., 4L, 45/1710. Felhő Ibolya - Vörös Antal: A Helytartótanácsi Levéltár. Bp., 1961. 157-158. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. I. Levéltári leltárak; 3.) 236