Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

azon kell lennie, hogy a tanácsban és a választott községben katolikus többség legyen, és egész évi tevékenységéről a kamarának beszámolót kell benyújtania.

22 Felső-Magyarországon 1674-ben kezdődött meg a városi testületek katolikussá válása, amelyet csak hosszas huzakodás és esetenként csupán a katonaság bevetésével lehetett véghez vinni. Az új lőcsei bíró, Mathias Gandel lőcsei harmincados és postamester például kamarai alkalmazottból lett a város első tisztviselője, és korábbi pályafutásának megfelelően a kamara biztos embere.

23 A városok tisztújításának előírásai szerint a város politikai elitjét alkotó belső tanács és a bíró éppen úgy katolikus kellett legyen, mint a külső tanács, azaz a választott község. Emellett az uralkodói parancslevelekben olyan jelenségre figyelhetünk fel, amelyek a városi tanácsosok szakszerűségét helyezték előtérbe: követelmény volt, hogy a belső tanács tagjai legyenek megfelelő módon képzettek, a város belső életének jó ismerői és a város gazdálkodásában is megfelelően ismerjék ki magukat.

24 Ez az elvárás a parancslevelekben leginkább a 17. század utolsó két évtizedében kapott hangsúlyt, amikor a felekezeti tényező látszólag háttérbe szorult. Úgy véljük, arra már nem volt szükség, hogy a város vezetésének katolikus többségét hangsúlyozzák, hiszen egy évtized erőteljes nyomására a tanács vallási összetétele egyértelműen a katolikusok túlsúlyát hozta. A hangsúly a 80-as évektől „a város kényelmén, nyugalmán és jólétén" volt, amelyet 1675-ben kifejezetten az árvák és özvegyek védelmének igénye fejezett ki.

25 Úgy tűnik, hogy a század végére a központi szervek elképzeléseibe csak egy hivatalszerűen működő városigazgatás illeszkedett bele, amely az ekkorra állami szinten kialakult szigorú ügymenetet és főként a városi számadáskönyvek aprólékosan pontos vezetését követelte meg. Ezt a célt szolgálta, hogy a városbíró 1671-től a szokásos ajándékok helyett állandó és megszabott mértékű fizetést húzott a város jövedelmeiből,

26 a város MOL E 136. MKA Div. instr. Irreg. 13. t. 8-11. pag. Kassa, 1673. szeptember 27. A városoknak küldött parancslevelek szintén a katolikus többségű tanács kialakítását szorgalmazták. „Non modo medius, sed totu et totaliter e fidelium nostrorum catholicorum ávium et nobilium isthic degentium numero, senatus debeat instaurari. üt nimirum quae magistralia pluribus continuis annorum praeteritorum intervallis munia, Augustanae confessíonis ibidem cives obtinuisse, ac adminislrasse comperiuntur, üsdem etiam caÜ\olici, imminente anno, simul gaudere et potion possint ac debeant." AMK Schwartzenbachiana (továbbiakban: Schw.) nr. 9214. 1673., nr. 9277. Bécs, 1674. december 16., nr. 9330. 1675. Státny Oblastny Archív v Presove. Archív mesta Presov. B/ll. 43/a. sz. Eperjes, 1674. január 2.; Hain, 1910-1913. 402., 430-431., 433-443. p., AML XXI/8. pag. 195-197. Kassára: AMK Schw. nr. 18.551. Kassa, 1681., ill. ÖStA HKA HFÖ Prot. Bd. 1013. 157. fol. 1698. március 20., Bd. 1019. fol. 454-455. 1699. augusztus 14. „.. necessarium valde et expedient iudícavimus, ut quandoquidem catholiea ortodoxa per Dei gratium fides, magnum illic incrementum sumpsisse, frequentesque catholicae, bene qualificatae, ad gerenda senatoria, et quaelíbet alia inter vos consueta officio, idoneae personae inveniri comperiantur," AMK Schw. nr. 9277. Bécs, 1674. december 16. Lásd: nr. 9330. 1675. AMK Schw. nr. 9332. Pozsony, 1675. június 19. Lásd: Schw. nr. 9405. Kassa, 1676. január 7., Schw. nr. 9475. Bécs, 1677. december 24., Schw. nr. 9476. Pozsony, 1677. január 2., Schw. nr. 11.008. Bécs, 1696. december 2., Schw. nr. 11.156. Hain, 1910-1913. 392-393. p. 234