Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között

tendenciát erősíti meg Csatári Mihály kó'szegi megválasztásának erőltetése is. Ugyan­akkor Kőszeg kapcsán még a sopronihoz hasonló problémákkal sem találkozhatunk. Nem, mintha itt nem éltek volna nemesek, hiszen a városi tanácsban több, olyan sze­mély is volt, aki armálissal rendelkezett. így például Simon János, Gombossy Dániel, vagy a Kőszegen és Sopronban is honos Thulmann család, amelynek ősei 1658-ban kaptak címeres levelet. 56 Az, hogy Kőszegen nem került sor a katolikus nemesség olyan mérvű előtérbe helyezésére, mint Sopronban, az a korábbi evangélikus tisztviselők kö­rében megindult vallásváltásoknak köszönhető. A választóközösség jelöltje A kamarai biztosok évenkénti megjelenése a kőszegi tisztújító közgyűléseken szinte le­hetetlenné tette a szabad bíróválasztási és restaurációs jog érvényesítését. 1677-ben a községnek végre sikerült megszakítania ezt a folyamatot. 1678-ban a választások napjá­ra a városba érkező Horváth György biztos az előző évek gyakorlatának megfelelően lá­tott munkához: a városnak küldött mandátum alapján megnevezte azokat a személye­ket, akik közül a választópolgárság a bírót megválaszthatta. A község azonban a biztos­nak azt a választ adta, hogy már jónéhány év eltelt úgy, hogy a német lakosság köréből nem választottak bírót, holott a király által a városnak adott privilégium azt tartalmaz­za, hogy a magyar és a német etnikum képviselői éveként váltsák egymást ebben a hi­vatalban. Ezért azt szeretnék, ha most német bíró lenne. 57 Horváth György természete­sen ellenezte ezt, és arra törekedett, hogy a királyi utasításban megnevezett személyek közül válasszanak. A község most sem engedelmeskedett, és Peter Schäflert választotta bíróvá. E határozott fellépése sikert hozott, hiszen a biztos ugyan tiltakozott, de elfo­gadta az új bírót. Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy Csatári Mihályt válasszák meg fis­kusnak, továbbá, hogy a nótárius, az egyházfi és a hadnagy katolikus legyen. 58 Csatárinak a fiskus tisztségére történt jelölése újabb vihart kavart. A választó­polgárság ugyanis hallani sem akart arról, hogy ezt a hivatalt idegen töltse be. Horváth mindent megtett jelöltje megválasztásáért, és még Peter Schäfler bíróra is nyomást gya­korolt védence érdekében. És bár a korábbi fiskus, Erdős János is lemondott, a biztos minden erőfeszítése eredménytelennek bizonyult: a község makacsul kitartott amellett, hogy idegen személy nem töltheti be ezt a hivatalt. 59 Ezt az elhatározását azzal is meg­erősítette, hogy a lemondott Erdőst újraválasztotta. 60 1679-ben a kamara - okulva előző évi kudarcából - két biztost küldött Kő­szegre. Horváth György és Majláth Miklós a bírói hivatalra ezúttal csak egy személyt Simon és Gombossy nemességére: Tluily Kálmán: Az 1683-iki táborozás történetéhez. A két százados évfordulat alkalmából hg. Eszterházi Pál nádor kiadatlan kéziratai s levelezései nyomán. Bp., 1883. 41. p­(Értekezések a történelmi tudományok köréből; 11/4.); AThulmonnok nemességére: Payr, 1924. 896. p. VaMLKFL Prot. 1674-1681. 491-492. p. VaMLKFLProt. 1674-1681. 493. p. VaML KFL Prot. 1674-1681. 494-495. p. VaML KFL Prot. 1674-1681. 496. p. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom