Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között
nevezett meg, Csatári Mihályt. A választópolgárság viszont nem fogadta el jelöltet, és arra hivatkozott, hogy a város szabad bíróválasztási joggal rendelkezik, és az uralkodói mandátum is csak azt írta elő, a bíró katolikus polgár, vagy nemes legyen. Ezért kérték, hogy a bírói posztra városi polgárokat jelöljenek. A biztosok látván a kemény ellenállást - Csatári mellett - két új személyt is nomináltak: Somogyi Andrást és Benők Istvánt. A három személy közül a község Benők Istvánt választotta bíróvá. 61 A biztosok engedékenységének azonban ára volt, ugyanis azt követelték, hogy Csatári kapjon helyet a belső tanácsban. Ezt ugyan a választópolgárság elutasította, 62 ám a külső és belső tanács személyi összetételének átrendezése így sem maradt el. A kamara kérésének megfelelően, Horváth és Majláth mindent megtett, hogy a kőszegi tanács összetétele megfeleljen az elvárásoknak. 63 A két esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy Kőszeg város - ha némi kompromisszum árán is, de - érvényesíteni tudta a szabad bíróválasztás jogát. A kezdeményezés már nem a Kőszegre küldött biztosok kezében volt. A választásoknak ezt a legfontosabb aktusát a község sikeresen tudta befolyásolni. A fentebb elemzett két év azonban igen nagy eltéréseket is mutat. 1678-ban a község ténylegesen érvényt tudott szerezni a szabad bíróválasztási jogának, a következő esztendőben ez már csak korlátozottan érvényesült. Nem elhanyagolható viszont el az a tény, hogy mindkét évben sikerült kivédeni a legnagyobb rosszat, Csatári Mihály valamilyen városi hivatalhoz jutását. Ha e siker okát keressük, akkor először az egységes állásfoglalást és kiállást kell megneveznünk. Ügy tűnik, a választópolgárságnak sikerült leküzdenie a sorait megosztó etnikai „ellentéteket", és az egységes fellépésre sarkallta a községet az is, hogy a kamara mindenáron Csatári Mihályt akarta a város élére állítani. Figyelemreméltó az a változás is, amely a községnek a bíró személyéről és vallási hovatartozásáról alkotott elképzelésében végbement. Valószínűnek látszik, a választópolgárság evangélikus része is elfogadta azt, az ekkorra már megmásíthatatlan tényt, hogy a város bírája csak katolikus személy lehet. A község szerepének felértékelődéséről azonban nem csak a választások menetében való aktív részvétel tanúskodik, jelzik ezt az 1679. április 25-én elfogadott városi rendszabályok is. A határozat második pontja előírta, hogy a községet képviselő szószólónak a köz érdekében tett javaslatait a bíró és a tanács hallgassa meg és teljesítse. A hatodik pont pedig úgy fogalmazott, hogy a közösséget érintő dolgokban a bíró és a tanács csak a közösség meghallgatása után cselekedhet. A választópolgárság fontosnak tartotta annak kimondását is, hogy a város ügyeinek intézése érdekében a tanács és a bíró egyetértsen „... le tévén ő kegyelmek egymás ellen való privát passiójukat . . ." 64 . 61 VaML KFL Prot. 1674-1681. 665. p. 62 VaML KFL Prot. 1674-1681. 666. p. 63 VaML KFL Prot. 1674-1681. 668-669. p. 64 Uo. 226
